Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)

2. Az Országos Vallásügyi Tanács alakuló ülése, 1989. október 20.

— az állam és az egyház szétválasztásának elvével ellenkezik, ha az állam bármely módon bele kíván szólni egyházi kinevezésekbe;

— a Vatikán szabad kezet igényel a püspöki kinevezésekhez;

— a pápa nem államfőként, hanem a világegyház vezetőjeként nevezi ki a püspököket.

Ardeleán Pál, a Magyarországi Román Ortodox Egyház vikáriusa:

— üdvözöljük a kormány új egyházpolitikáját;

— mi elsősorban egyház vagyunk, s csak utána nemzetiségi közösség; az egyház az egész nép ügyét kívánja szolgálni, s ilyen módon akarunk híd lenni a magyar és a román nép között;

— egyházunknak sok gondja van, ezt itt most nem részletezem, kérem, hogy miniszterelnök úr vagy Glatz miniszter úr adjon lehetőséget egy találkozásra - s ott ezeket megbeszélhetnénk.

Dr. Berki Feriz, a Magyar Ortodox Adminisztratúra esperes-adminisztrátora:

— a külföldi joghatóságéi kinevezések kérdésében az adott külföldi egyházi szervvel való külön megállapodás megkötését tartom járható úrnak;

— egyházi főhatóságom mindig az én javaslatom szerint döntött eddig; nem tartom azonban kizártnak, hogy utódom nem magyar állampolgár lesz, ezért a kérdés rendezése indokolt.

Győri Koméi, a „Békehímök ” című baptista lap szerkesztője:

— én elleneztem az Országos Vallásügyi Tanács létrehozását;143

— egyházunknak háromféle magatartása lehetséges az állammal szemben: a közömbösség, a szembenállás és az együttműködés;

— mi nem akarunk szemben állni az állammal;

— kérdezem, van-e működési szabályzata a Tanácsnak, melyek a Tanács jogai stb.;

— ezt kérem és igényelem, mert ezt az igényt a gyülekezet támasztja velem szemben;

— a törvényjavaslatról:

— a jog korlátjaként a bűncselekmény, illetve az arra való felhívás mellett a javaslat úgy fogalmaz: a vallás gyakorlása nem járhat mások jogainak aránytalanul súlyos sérelmével; az aránytalan kifejezés jogilag nem elég pontos, ezt törölni kellene;

— nem látom világosan, hogy az Alkotmánybíróság döntései ellen van-e lehetőség jogorvoslatra; ez ugyanis szükséges lenne.

5./ Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszai

— egyetért egyes felvetésekkel, s ezért egy preambulum megalkotását lehetségesnek tartja, melyben a jogalkotó elutasít mindenfajta gyűlöletet és vallási türelmetlenséget — nemcsak szűkén az antiszemitizmust vagy a fasiszta ideológiákat —, illetve nevesíti az egyházak társadalmi célokat szolgáló fontos tevékenységi formáit, melyeket az állam elismer és támogat;

143 Ezt részletesen ki is fejtette, például: GYŐRI KORNÉL: Jogutód nélkül? In: Békehímök, 1989. augusztus 20. 143. p.

62