Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)

2. Az Országos Vallásügyi Tanács alakuló ülése, 1989. október 20.

Dr. Tóth Karolj református püspök:

— az utóbbi időben az egyházaknak sok okuk van az örömre, tapasztaljuk az egyházak valódi szabadságát, reformlelkesedés tapasztalható országszerte;

— el kell kerülnünk egy régi hibát, hogy ne csak helyeseljük az állam intézkedéseit, hanem fogalmazzunk meg érdemi kritikát is, ahol ez szükséges;

— a korábbi évtizedek egyoldalú helyeslési törekvése lejáratta az egyházakat;

— magam is egyetértek azzal, hogy az egyházak pártokon kívül álló, érték- és közösségteremtő tényezők;

— csatlakozom Losonci úr felvetéséhez, el kell határolnunk magunkat a bármifajta gyűlölködést szítóktól;

— miniszterelnök úrral egyetértek: a bizalom csak fokozatosan épülhet újjá, s ehhez a kormány és a helyi állami vezetők közötti nagyobb összhang is szükséges az új egyházpolitikai lépésekkel összefüggésben;

— a bizalom mércéje a szavak és tettek harmóniája lehet, a bizalmatlanságot eloszlatni csak konkrét lépésekkel lehet;

— a kormánnyal a békés átmenet biztosításában, és külpolitikai érdekeink érvényesítésében tudunk különösen hatékonyan együttműködni — ez utóbbit tekintve kivételes lehetőségeink vannak;

— a törvényjavaslatról: — egyházunk kevésnek tartja, hogy 10 fő elegendő új vallási közösség alapításához, jóval magasabb létszám előírása lenne szerencsés;

— felvetjük, hogy a törvény nyújtson lehetőséget az egyházi bírósági határozatok állami eszközökkel való kikényszeríthetőségére.

Mihályjfy Balázs, a Magyar Iszlám Közösség sejkje:

— közösségünk nevében megköszönöm, hogy részt vehetünk a Tanács munkájában;

— egyetértek és támogatom Losonci úr javaslatát a Tanács állásfoglalására;

— a vallási közösségek gazdálkodási szabályaihoz kapcsolódva javaslom, hogy akkor, ha az egyház vállalkozásainak nyereségét oktatási, szociális célra forgatja vissza, ez adóalap-csökkentő tényezőként szerepeljen.

Schöner Alfréd főrabbi, Országos Rabbitanács elnöke:

— üdvözlöm miniszterelnök úr gondolatát, hogy a valóságban kell létrehozni az állam és az egyházak szétválasztását; ha ez megtörténik, az egyenrangú partnerek közötti együttműködés perspektíváját nyitja meg;

— hangsúlyozni kívánom, hogy a törvény jelen állapotában még nem tervezet, hanem javaslat;

— ehhez a mi észrevételeinket már megtettük, a tervezethez pedig újra hozzá kívánunk szólni;133

— néhány olyan kérdést érintek, mely nem a törvénybe való, hiszen speciális problémákat érint, de megoldásuk kívánatos:

— bármifajta országos szavazás, ha az szombati napra van kitűzve, s különösen, ha este 6-ig be kell fejeződnie, eleve lehetetlenné teszi az izraeliták egy részének az azon 135

135 Schöner Alfréd nagyon alaposan, ügyvédek, jogtudósok bevonásával véleményezte a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény különböző tervezeteit, a felkért jogászok kérései közül többet is beépítettek a végső változatba. Schöner beadványait: IRM. KI. KF. ad 70.015/1990. sz. I.

58