Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)
Az Országos Vallásügyi Tanács helye a rendszerváltó struktúrában
Tájékoztatáspolitikai Kollégium, a Tudománypolitikai Kollégium, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégium, s ebbe a sorba illeszkedett az Országos Vallásügyi Tanács is.40 Előbbi három kollégiumnak - legalábbis kezdetben — Pozsgay Imre államminiszter volt az elnöke (a nemzetiségi kollégium élén az ősszel Tabajdi Csaba váltotta), ami azért is érdekes, mert az Országos Vallásügyi Tanács esetében ilyesmi nem merült fel (kezdettől egyértelmű volt, hogy a miniszterelnök látja el ezt a feladatot). Bár a tanács felállításáról rendelkező kormányhatározat a tagok között említi „a társadalompolitikai feladatokat ellátó államminisztert” is, Pozsgay egyszer sem jelent meg az üléseken, és nincs annak jele, hogy bármilyen formában részt vett volna a tanács munkájában.41 A kollégiumok közül különösen fontossá illetve ismertté a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégium vált,42 jóllehet kezdetben ugyanolyan értetlenséggel és bizalmatlansággal kellett megküzdenie, mint az Országos Vallásügyi Tanácsnak. A kollégium mellett létrejött például a Nemzetiségi Titkárság, amelyet rengeteg kritika ért („kisebbségi pártközpontnak” is nevezték), ahogy az Egyházpolitikai Titkárságot is, és kezdetben tisztázatlannak tűntek a kollégium és a Művelődési Minisztérium hatásköri kérdései.43 (Ez utóbbi is pontosan párhuzamba állítható az egyházügyekkel.) Az őszre azonban ezek a kritikák háttérbe szorultak és a kollégium jelentős munkát végzett a kisebbségi kérdés egyes jogszabályainak megalkotásában, érdekegyeztetésben stb. Az Országos Vallásügyi Tanács bár elnevezésében különbözött, párhuzamba állítható volt ezekkel a szakmai, döntéselőkészítő, vitafórum-jellegű testületekkel. Jellemző, hogy — az amúgy nagyon is gyakori44 - elnevezésbeli bizonytalanságok során maga Glatz Ferenc is „egyházpolitikai kollégiumnak” (sőt nyilvánvaló elszólással: „Állami Egyházügyi Kollégiumnak”) nevezte a miniszterelnök mellett kormányhatározattal létrehozott testületet, amely „dönt és állást foglal és javaslatokat tesz bizonyos általános, Magyarországon a vallásügyet és az egyházügyet érintő általános kérdésekben”.45 Ezzel nagyon is összeegyeztethetőnek, sőt kívánatosnak nevezte, hogy a minisztériumához kerüljenek az egyházügyekkel összefüggő döntések, és határozottan cáfolta, hogy Sar- kadi Nagy Barna szerepvállalása bármilyen módon is az AEH újjászervezésének felelne 40 Ld. minderről legutóbb: MÜLLER, 2008. 21-24. p. Ld. ezekről pl.: Megalakult a Minisztertanács Tájékoztatáspolitikai Kollégiuma. In: MTI. 1989. március 28. - MTI. 1989.; Tudománypolitikai kollégium alakult. In: Magyar Nemzet, 1989. május 20. 2. p. (Ez utóbbi kollégium „túlélte” a rendszerváltást.) A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégium június 12-én alakult, hasonlóan az Országos Vallásügyi Tanácshoz, ezt is kormányhatározat állította fel. Ld. 1048/1989. (IV. 24.) MT. hat. „a Minisztertanács Nemzetiségi Kollégiumáról”. GYŐRI SZABÓ, 1998. 440-441. p. (Érdekességként megjegyezzük, hogy ennek 3. § b.) pontja értelmében a tagok közé a nemzetiségeken kívül minisztertanácsi felkérést kapott a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Magyar Katolikus Püspöki Kar is.) 41 Vő. 77. sz. jegyz. Ugyanakkor az első tanácsülés anyagait (Németh Miklós megnyitó beszédének szövegét, az ülésről készült emlékeztetőt, valamint az egyházügyekben akkor aktuális törvénytervezetek — a vallásügyi törvény tervezete illetve az állami tulajdonban lévő, egyházaknak átadandó ingatlanok ügyében született feljegyzés — szövegét) október végén Pozsgay részére is megküldték. HIA. IPP. ad Box. 84. 42 Ld. például az egykorú véleményekből: „Egyeden olyan frissen alapított intézmény sincs ma Magyarországon, mely nagyobb lendülettel látott volna feladatához, mint a Nemzed és Etnikai Kisebbségi Kollégium.” Nemzetiségi Kollégium munkája. In: Szabad Európa Rádió, 1989. október 26. — MTI. 1989. A testületről — egyben a rendszerváltásban tevékenykedő hasonló kormányszervek közül az egyedenről — részletes monográfia is készült: GYŐRI SZABÓ, 1998. 43 Győri Szabó, 1998. 31. p. 44 Vö. 60. sz. jegyz. 45 MOIL. Kult.B. Jkv. 1989. június 29. 7—8. p. 25
