Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

saját nyelvükön fordulhatnak a kormányhoz és védhetik magukat a bíróságok előtt s a törvényeket és körrendeleteket román nyelven is közzéteszik. A görögkeleti egyháznak papi államsegélyt és önkormányzatot ígér. Biztosítja a hivatalviselést a románoknak s végül azzal Fejezi be, hogy aki ennél többet akar, az a haza ellensége.

10 Dragos küldetése tragikusan végződött. Amíg a tárgyalások folytak, Hatvani csapatai meggondolatlanul megtámadták Abrudbányát. lancu emberei azt gondolva, hogy Dragos tőrbe akarja csalni őket, felkoncolták a béke követét. Még egy utolsó kísérlet történt a magyar-román béke helyreállítására. A román fejedelemségben kitört forradalom emigránsainak egy része, így Bâlcescu Miklós, a nagy történetíró és Boliac Cézár publicista Debrecenben Kossuthtal léptek kapcsolatba és azt tervezték, hogy Bem vezetésével román légiót szerveznek Magyarországon, mely a közös ellenség, az orosz és osztrák ellen venné fel a harcot s láncúval egyesülve Havasalföldet is felszabadítaná. Bâlcescu és a magyar kormány közötti tárgyalásoknak az 1849 július 14-én létrejött „békekötési terv" lett az eredménye, mely az erdélyi és magyarországi románokra vonatkozóan a következő rendelkezéseket tartalmazza: 1. az oláhok hivatalosan románoknak nevezendők; 2. a magyar kormány a románoknak biztosítja: 3. a megyei igazgatásban a többség nyelvét; 4. a román többségű megyékben a tárgyalások románul, a jegyzőkönyvek magyarul és románul vezettetnek s a törvényszékek egymásközti levelezése is két nyelven folytatható; 5. a románok részére fennálló vagy állítandó iskolák nyelve a román; 6. a bírói eljárásnál is a 4. szakasz irányadó; 7. a kérések román nyelven nyújthatók be; 8. a görögkeleti románok a szerb hierarchiától elválasztatnak; 9. külön osztály a kultuszminisztériumban a görög ritusu románok számára; 10. e ritus iskolái és templomai a többi egyházéival egyenlő elbánásban részesülnek; 11. maguk kezelhetik alapítványaikat; 12. a budapesti egyetemen teológiai fakultás fog felállíttatni részükre'; 13. évenként zsinatot tarthatnak; 14. a román többségű megyékben a nemzeti gárda vezényszava román; 15. a hivatalok nyitva állanak a románok számára; a következő pontok a felkelők lefegyverzését s a Magyarországra való felesküdését, valamint a legfontosabb szociális követeléseket tárgyalják.

11 A magyar országgyűlés 1849 május 31-én tartotta utolsó ülését Debrecenben, amikor a belügyminiszter indítványára elhatározta, hogy üléseit felfüggeszti és július 2-án fog a felszabadult Budapesten ismét összeülni. Július 2-án azonban csak a megnyitó ülést tudták Pesten megtartani s a főváros fenyegetett állapota miatt az ülések székhelyét Szegedre kellett áttenni. A szegedi országgyűlés július 21-i ülésén terjesztette be Szemere Bertalan io Jancsó Benedek: Szabadságharcunk és a dako-román törekvések. 141—143. 1. " Moldován Gergely: A románság. Nagybecskerek, 1895. I. k., 587—589. 1. Dr. Mikó Imre: Nemzetiségi jog. 65