Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

a románok sérelmei, mert az új alkotmány nem a szövetséges nemzetek és /Osztályok érdekein, hanem az egyéni szabadság és jogegyenlőség elvén épül fel. Az egyes részletkérdéseket pedig az unióbizottság elé utalták. Az országgyűlés ezután tovább folytatta tanácskozásait és meghozta azokat a szociális törvényeket, amelyek a rendiség helyébe egy új és szabad polgári társadalmi berendezkedést teremtettek Erdélyben. Ennek áldásait elsősorban a románság élvezte. Az 1848: IV. erdélyi tc. kimondja az úrbéri szolgálat és a tized teljes eltörlését s ezzel kapcsolatban a volt földesuraknak az állam által fizetendő kárpótlást. Így jutott a nyolcvan százalékban román nemzetiségű jobbágyság minden fizetési kötelezettség nélkül 1,600.000 katasztrális hold földbirtok tulajdonába.

9 A jobbágyfelszabadítás tehát Erdélyben méltán nevezhető a románság felszabadításának és honfoglalásának. A szászok és románok hozjzájárulásával mondották ki egyhangúan a rendek az erdélyi uniót, amit Leményi román püspök is megáldott. Az unió-törvény megerősítése végett azonnal bizottság utazott az uralkodóhoz Innsbruckba, ahol Batthyányi miniszterelnök erélyes fellépésével sikerült csak az unió-törvényt szentesíteni,

10 mely az 1848:1. erdélyi tc. formájában iktattatott be a törvénytárba. Batthyányi közbelépésének tulajdonítják a románok azt is, hogy az ugyanazokban a napokban Bécsben járt balázsfalvi küldöttség az uralkodótól csak azt a választ kapta: a románok panaszai megoldást nyertek az erdélyi unióval. Çaguna újabb közbelépésére is csak arra kaptak ígéretet, hogy a román nemzetiség jogairól a magyar kormány törvényt fog alkotni. A szászoknak egy az unió ellen a királynál járt küldöttsége hasonló választ kapott.

11 A huszonnégy tagú erdélyi unió-bizot|tság még szeptember 27-ig ülésezett és a nemzetiségi kérdés tekintetében fontos javaslatokat dolgozott ki. Az 1848:1. tc. bevezetése kimondotta, hogy „valamint a testvér Magyarhonban minden lakosok jogegyenlősége kimondva és életbe lépve van, ugyanazon módon itt is, a hazának minden lakosaira nézve, nemzet-, nyelv- és valláskülönbség nélkül, örök és változhatlan elvül elismertetik, és az ezzel ellenkező eddigi törvények ezennel eltöröltetteknek nyilváníttatnak". A bizottság tehát ezekkel az elvekkel igyekezett összhangba hozni az erdélyi nemzetiségek jogait. A szászok július 3-i emlékiratukban leszögezték, hogy a szász föld területe és összetartozása egy elválaszthatatlan egészet képez, a szász egyetem élén pedig az élethossziglan választott szász nemzeti gróf áll. A szász egyetem hatásköre az igazságszolgáltatásra, a nemzeti vagyon kormányzatára és belső szabályzatok kidolgozására terjed ki. A községek önkormányzattal bírnak. Hivatalos 9 Endes Miklós: Erdély három nemzete és négy vallása autonómiájának története. Budapest, 1935, 374. 1. 10 Pál]7

y János: Magyarországi és erdélyi urak. Kolozsvár, 1939, I. k., 55—57. 1. 11 Pâcâfian i. m. I. k., 364—371. 1.