Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga
zott tárgyilagos, sőt tudományosan megalapozott bírálat — ha sérti is az illető nemzetiség egyes túlérzékeny vagy elfogult egyedeit — ne legyen bűncselekménynek minősíthető". 15 A törvénynek ezt a hiányosságát a bíróságnak kell pótolnia s amint a törvényhozó a kormány, úgy az elméleti jogász az adott esetben a független magyar bíróság iránti bizalomból teheti magáévá az 1941 :V. tc. rendelkezéseit. Az eljárás a nemzetiségi érzület megsértése esetében az 1897: XXXIV. tc. 17. §-ának 4. pontja értelmében a királyi törvényszék háromtagú tanácsának hatáskörébe tartozik s a javaslat indokolása szerint ez „biztosítja a cselekménynek szakszerű elbírálását". 16 A javaslat indokolása a törvény által szem előtt tartott célt így határozza meg: „A törvényjavaslat a büntetőjogi védelemnek a nemzetiségi érzületet sértő cselekményekre kiterjesztésével azt a nevelő természetű célt is szolgálni kívánja, hogy a nemzetnek ugyanabban az államban egymással sorsközösségben élő fiai tartózkodjanak egymás lekicsinylésétől pusztán azért, mert különböző nyelvet beszélnek. A javaslatnak ilyen értelmű végső célja annak az egyetemes erkölcsi elvnek a megvalósítása, hogy senki se tarthassa magát kisebb értékűnek azért, mert egyik vagy másik nemzetiséghez tartozik." 17 Találóan mutat rá Csekey István arra, hogy a nemzetiségi jog kiépítése terén Európában a három finnugor testvérállam vezet. Észtország valósította meg elsőnek a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiáját, Finnország a tíz százalékos svéd nemzetiségnek ötvenszázalékos nyelvhasználati jogot biztosított alkotmányában, amihez ha hozzászámítjuk a magyar nemzetiségi törvényalkotást, akkor bátran elmondhatjuk szerzővel, hogy „Európa germán, latin és szláv államközösségeivel szemben a finnugor csoporthoz tartozó államok valami ősi ösztönből alakított felsőbbrendűséget tanúsítanak Európában a nemzetiségi kérdések kezelésében". 18 15 Losonczy i. m. 287—288. 1. 16 Irományok V. k., 22. 1. " Irományok V. k., 21. 1. 18 Csekey i. m. 8. 1.