Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

kell érteni, amelyben a tanítás német nyelven, német tanítók útján és német szellemben történik. Ezért helyezett a jegyzőkönyv külön súlyt a népi német tanítói utánpótlásra.

05 Flachbarth ebből az állításból azt a következtetést vonja le, hogy a bécsi jegyzőkönyv a magyar államot nem kötelezi állami népi német iskolák létesítésére és fenntartására, hanem csak arra, hogy népi német iskolák létesítését és fenntartását ugyanolyan feltételek mellett engedje meg, mint amelyek a nem állami magyar tannyelvű iskolák létesítésére és fenntartására érvényesek. A magyar államtól ugyanis lehetetlenség megkövetelni, hogy saját iskolaiban német szellemben tanítson.

66 Hugelmann és Flachbarth egyöntetűen megállapítja, hogy Magyarország népi német közép-, középfokú-, elemi- és szakiskolákban köteles a népi német gyermekek nevelkedését lehetővé tenni, német népi főiskolák engedélyezésére azonban a jegyzőkönyv Magyarországot nem kötelezi. Noha a bécsi jegyzőkönyv nem tartalmazott iskolaügyi vonatkozásban sem olyan rendelkezéseket, amelyek a magyar közoktatásügyben ismeretlenek voltak, a jegyzőkönyv pontos végrehajtása szükségessé tette a 11.000/1935. M. E. sz. rendelet módosítását. Ezt a módosítást a magyar kormány nem korlátozta csak a német iskolákra, hanem ugyanazon mértékkel akarva mérni a többi nemzetiségek felé is, a jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségen túlmenően valamennyi nyelvi kisebbség számára 1941 február 1-én kiadta a 700/1941. M. E. sz. rendeletet a nyelvi kisebbségekhez tartozó gyermekek népiskolai oktatásáról, a következő szöveggel:

67 „A m. kir. minisztérium a nyelvi kisebbségekhez tartozó gyermekek népiskolai oktatásának szabályozása tárgyában a 4800/1923. M. E. sz. rendelet kiegészítése- és módosításaképen a következőket rendeli: 1. §. A nyelvi kisebbségekhez tartozó gyermekek népiskolai oktatására vonatkozó jogszabályok az alábbi rendelkezések értelmében módosulnak. 2. §. Azokban az iskolákban (osztályokban), amelyekben a nyelvi kisebbséghez tartózó gyermekek oktatása az 1935. évi 11.000. M. E. számú rendelet 1. §-ának 3. és 4. bekezdésében meghatározott rendszer szerint történik, azokat a tantárgyakat is a gyermekek anyanyelvén kell tanítani, amelyeket ezidőszerint magyar nyelven tanítanak. 3. §. Azokban a községekben (iskolai körzetekben), amelyekben a nyelvi kisebbségekhez tartozó tizenöt éven aluli gyermekek szülői kívánják, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter — a helyi viszonyok figyelembevételével — a m. kir. miniszterelnökkel egyetértően elrendelheti, hogy a tanítás további intézkedéséig az 1935. évi 11.000. M. E. sz. rendelet 1. §-ának 3. és 4. bekezdése szerint történjék. 4. §. A magyar nyelv kötelező oktatására vonatkozó jogszabályok érintetlenül maradnak. 65 Hugelmann i. m. 272. 1. 66 Flachbarth i. m. 145. 1. 87 R. T. 1941, 129—130. 1. V. ö. a nyolcosztályos népiskoláról szóló 1940: XX. tc.-kel. 30* 467