Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

a számtani, természeti és gazdasági ismeretek (számolás és mérés, termé­szetrajz, természettan és vegytan, gazdaságtan és háztartástan, egész­ségtan, rajz és kézimunka) oktatása a tanuló anyanyelvén; c) a magyar nyelvi és nemzetismereti tantárgyak (magyar beszed­és értelemgyakorlat, olvasás és olvasmánytárgyalás, írás, fogalmazás, helyesírás és nyelvi magyarázatok, földrajz, történelem, polgári jogok és kötelességek, ének) valamint a testnevelés oktatása magyar nyelven tör­ténik. (4.) A IV—VI. osztályban a számtani, természet és gazdasági isme­retek magyar nyelven, a földrajzi, történeti és állampolgári ismeretek az anyanyelven ismétlendők és számonkérendők. 2. §. A 110.478/1923. VIII. számú V. K. M. rendelet alapján létesített és ennek a rendeletnek életbeléptetésekor fennálló, A., B. vagy C. típus­hoz tartozó iskolák tekintetében az átszervezési eljárást az érvényben levő jogszabályok értelmében kell lefolytatni és legkésőbb az 1938/39. tanév megkezdése előtt befejezni. 3. §. (1.) Azokban a községekben, amelyekben kisebbségi nyelvű nép­iskolai oktatás nincsen, de az egy és ugyanazon nyelvi kisebbséghez tar­tozó legalább 20 mindennapi tanköteles gyermek szülei (gyámjai) ezt kívánják, ezeknek a gyermekeknek számára a népiskolában az anyanyelvi ismereteket az 1. § 3. bekezdése b) pontjában meghatározott keretben tanítani kell. (2.) Azokban a községekben, amelyekben a magyar anyanyelvű ta­nulók számára magyar tanítási nyelvű népiskola nincsen, ezeknek a ta­nulóknak anyanyelvükön leendő oktatását az érvényben levő jogszabályok szerint kell biztosítani. 4. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe." 59 A 11.000/1935. M. E. sz. rendelet az egységes kisebbségi elemi népiskolai típussal egyszerre gondoskodott arról, hogy a nyelvi kisebbségekhez tartozó tankötelesek anyanyelvükön részesüljenek oktatásban, de ugyanakkor módjukban álljon a magyar nyelv el­sajátítása is. A kormányrendelet kiküszöbölte azt a bizonytalan­ságot, amelyet az előző vallás- és közoktatásügyi miniszteri rende­let az iskolatípusok közti választás jogának biztosításával terem­tett. Az új és egységes iskolatípus a régi B. típusnak felelt meg. 59 A 11.000/1935. M. E. sz. rendelet végrehajtásáról szól a 760/1936. V. K. M. sz. rendelet, amelyben a miniszter valamennyi tankerületi főigazgatónak és tanfelügyelőnek megküldi a kormányrendeleteti, elrendelve, hogy annak végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvet 1938 január 31-ig terjesszék fel. Ugyan­akkor közli a rendeletet az egyházi főhatóságokkal is, kérve, hogy azok nép­iskoláikra vonatkozóan hasonló módon intézkedjenek. (Magyarországi rende­letek gyűjteménye 1919—-1939. VIII. k., 563—564. 1.). A kisebbségi népiskolák tantervének életbeléptetéséről szól a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­ternek a m. kir. miniszterelnökkel egyetértöleg kiadott 111.110/1938. V. K. M. sz. rendelete, mely a 760/1936. eln. és 115.085/1937. IX. rendeleteken alapul (M. r. gy. 1919—1939. VIII. k., 952—954. 1.). A tantervet módosította a 135.311­1939. V. K. M. sz. rendelet (M. r. gy. 1919—1939. VIII. k., 1008. 1.). Ez utóbbi rendeletet módosította a 167.595/1940. IX. V. K. M. sz. rendelet (V. K. M. Hi­vatalos Közlöny 1940, 126. 1.). V. ö. az 55.000/1941. V. K. M. sz., a népiskolai tanterv életbe léptetése tárgyában kiadott rendelettel (V. K. M. Hivatalos Köz­löny, 1941, 214. 1.).

Next

/
Thumbnails
Contents