Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

bát korlátozza. Mindenesetre jellemző a törvény komoly szándékára, hogy a kisebbségi nyelvek elsajátításának kedvéért a törvényhozó hozzányúlt a magyar alkotmány egyik legvédettebb jogintézményéhez, a bírói függetlenséghez. Az 1924:11. tc. 1. §-ának 5. bekezdése a köztisztviselők nyelvtudása szempontjából ugyanazokat a feltételeket tekinti irányadóknak, amelyek a 4800/1923. M. E. sz. rendelet 9—11. §§-ban a kérvényezési jognál, válaszadási kötelezettségnél és a nemzetiségi állampolgárokkal való érintkezésnél nyernek alkalmazást. 6. A bírák nyelvismeretére vonatkozó rendelkezéseket Kárpátaljára vonatkozóan az 5800/1939. M. E. sz. rendelet egészítette ki. Ennek 12. §-a szerint az 1924:11. tc. és a 4800/1923. M. E. sz. rendelet 12—14. §§-ait Kárpátalján olyan értelmű módosítással, illetve kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a Kárpátalján működő kir. bíróságok előtt folyó ügyekben felebbvitéli bíráskodást gyakorló kir. törvényszékeknél és kir. ítélőtáblán is a felebbvitéli ügyek elintézéséhez szükséges számban kell a magyar-orosz nyelvben jártas személyeket alkalmazni.