Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga
a bécsi jegyzőkönyv I. fejezetének harmadik pontja a következő rendelkezést tartalmazza: „A népcsoporthoz tartozó személyekre Magyarország összes népességéhez viszonyított arányszámuknak megfelelően tekintettel lesznek a magyar hivatalok betöltésénél és az önkormányzati testületek megalakításánál, amennyiben a betöltés kinevezés útján történik. A népi német hivatalnokok kiváltképen a német népi települési területeken működő hatóságoknál s a föléjük rendelt központi hatóságoknál alkalmazandók." A bécsi jegyzőkönyv tehát nem elégszik meg a hivatalviselés tekintetében a jogegyenlőség kimondásával, hanem a magyar kormány kötelességévé teszi a német hivatalnokok bizonyos százalék szerinti alkalmazását a közhivatalokban, továbbá ezeKnek a hivatalnokoknak az ország bizonyos részem való elhelyezését. Nemzetiségi köztisztviselők alkalmazását az 1868:XLIV. tc. 27. §-ának második, és a 4800/1923. M. E. sz. rendeletből kimaradt, mondata is elrendelte. A bécsi jegyzőkönyv I. fejezetének 3. pontja magyarázatra szorul. Az kétségtelen, hogy a kinevezés útján betöltésre kerülő hivataloknál a német népcsoporthoz tartozó személyekre Magyarország összes népességéhez viszonyított arányszámuknak megfelelően kell tekintettel lenni. Kérdés azonban, hogy az önkormányzati testületek megalakításánál is csak azoknál a hivataloknál kell az arányszámot követni, amelyeknek a betöltése kinevezés útján történik? Flachbarth Ernő erre a kérdésre igennel válaszol és álláspontját a szakasz nyelvtani fogalmazásával, de még inkább azzal támasztja alá, hogy ha a jegyzőkönyv szerzői az önkormányzati testületi választásoknál nemzetiségi kúriák alakítására gondoltak volna, ebbeli kívánságukat kifejezetten nyilvánították volna. E nélkül azonban lehetetlen biztosítani azt, hogy szabad választásnál a német népcsoporthoz tartozó személyek sorából feltétlenül annyi választassék be egy-egy önkormányzati testületbe, mint amennyi számarányuknak megfelel. Az I. fejezet 3. pontjának fogalmazásából az is kitűnik, hogy arányszám alatt az önkormányzati testületeknél nem a körletükbe tartozó népi németeknek e körlet összes lakosságához, érdekképviseleti önkormányzati testületeknél pedig azok népi német tagjainak a tagok összes számához viszonyított arányszámára, hanem a népi németeknek Magyarország összes lakosságához viszonyított arányszámára kell tekintettel lenni. 3 A harmadik pont második mondatában német népi települési ^területekről (volksdeiutsche Siedlungsgebwte) van szó, mint ahova népi német hivatalnokok nevezendők ki. Ez alatt a magyarországi német nyelvterület értendő, tágabb értelemben pedig mindazok a területek, amelyeken a népi németek olyan számban laknak, hogy a közigazgatásban saját nyelvük használatát igényelhetik. A jegyzőkönyv I. fejezetének 5. pontja szerint ehhez járásonként a lakosság legalább egy harmadának kell a német népcsoporthoz tartoznia. 3 Flachbarth Ernő: A bécsi német-magyar jegyzőkönyv. 141—142. 1.
