Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

Előszó

Tanulmányunk történeti és politikai részét az utolsó százötven évre korlátoztuk. Bár kétségtelen, hogy az ország nem magyar lakóira vonatkozóan Szent István Intelmei óta találunk erkölcsi és jogi princípiumokat s ezekre a maguk helyén hivatkozni is fogunk, modern értelemben vett hatályos nemzetiségi jogszabályokról csak azóta beszélhetünk, amióta a nemzetiség a kor uralkodó eszméjévé vált. Mivel pedig tanulmányunk célja az 1868:XLIV. tc. és az azon alapuló jogszabályaink bemutatása s a politikai rész ennek inkább csak bevezetését alkotja, elegendőnek találtuk az utolsó másfél század történetének részletes taglalását, ami hatályos jogszabályaink politikai hátterét nyújtja. A nemzetiségek jogai az 1868:XLIV. tc. rendszerének értelmében a különféle nyelvek hivatalos használata tekintetében nyertek szabályozást. A rendi kornak abban a szakaszában, amikor a közélleti nyelv a latin volt s a vezető osztályok a magánéletben is idegen nyelven beszéltek és írtak, a nemzetiségek jogairól annál kevésbbé lehetett szó, mivel még a magyar nemzeti nyelv sem volt jogaiba iktatva. Nemzetiségi jogalkotásunk százötven évének, az 1791 :XVL tc.-től az 1941 :V. tc.-ig terjedő korszaknak első harmada a magyar államnyelv fokozatos bevezetésével telik el. A nyugateurópai szabadságmozgalmak hullámverésén túl az államélet megmagyarosítása ébresztette öntudatra a nemzetiségeket, s így a magyarság nemcsak, hogy a nyugati eszméket közvetítette szomszédainak, hanem államéletének nemzeti alapra való helyezésével a nemzetiségi honpolgárokból az önálló népi élet igényét váltotta ki. A magyar nyelvnek a közéletbe való bevezetésével párhuzamosan kérték, majd követelték a nemzetiségek, hogy az ő nyelvi, sőt nemzeti jogaik is elismerést nyerjenek s így a nemzetiségi jogalkotás gyökerei a reformkorba nyúlnak vissza. Több kisebb-nagyobbjelentoségű kísérlet után az 1868:XLTV. tc.-ben kristályosodik ki az évtizedeken át politikai és fegyveres harcok középpontjában állott nemzetiségi jogok Magna Chartája,. A törvény megalkotásának körülményei, javaslatának módosulásai, országgyűlési vitái tehát tanulmányunk szempontjából a legnagyobb figyelmet érdemlik. Ezeken a történelmi tanulmányokon, valamint az utolsó hetvenöt év nemzetiségi politikájának felderítésén át jutunk el könyvünk tulajdonképeni tárgyához, a magyar nemzetiségi joghoz. A nemzetiségek jogi védelmének az 1868:XLIV. tc. megalkotása óta kialakult egy nemzeti és egy nemzetközi iránya. Az első