Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga
25. §. A járások nyelvhasználata. A bécsi jegyzőkönyv homályos rendelkezése. A nyelvhasználat kérdését a járásokban a magyar törvényhozás külön nem szabályozta, mivel közigazgatási rendszerünk szerint az önkormányzati élet a törvényhatóságok, megyei városok és községek keretében zajlik le. A trianoni szerződés a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát csak a bíróságok előtt rendelte el, megfeledkezve a közigazgatásról. A bécsi jegyzőkönyv I. fejezete 5. pontjának 3. mondata ezzel szemben a következőképen rendelkezik: „Olyan közigazgatási körzetekben, ahol a német népcsoporthoz tartozó személyek az összes népességnek legalább egy harmadát teszik ki, ezek az illető kerületekben a hivatalos érintkezésben a német nyelvet használhatják." Ennél a rendelkezésnél elsősorban a „közigazgatási körzetek" (Verwaltungsgebiete) kifejezés vár megfejtésre. Mivel a hiteles német szövegben, a mondat végén a „Verwailtungsgebiete" fogaimával szinonimaképen az „in diesen Bezirken" kifejezést használják, amit a hiteles magyar fordítás „az illető kerületekben" kifejezéssel ad vissza, ez alatt a járást kell értenünk. 1 Ha ugyanis községről vagy törvényhatóságról lenne szó, akkor azt a jegyzőkönyv szerzője nevén nevezhette volna és nem kellett volna ilyen homályos fogalmazáshoz folyamodnia. A jegyzőkönyv tehát a járásnál lezárja a német nyelv használatát és nem intézkedik arra vonatkozóan, hogy a felettes hatóságoknál, vármegyénél és minisztériumokban megengedhető-e a német nyelv használata? Ettől függetlenül természetesen a német nemzetiségű magyar állampolgárok — tehát nemcsak a népi németek — számára is nyitva marad a német nyelv használatának lehetősége a törvényhatóságokban az 1868: XLTV. tc. és 4800/1923. M. E. sz. rendelet intézkedései szerint. Nemzetiségi jogunknak ez a két alapvető forrása a nemzetiségi nyelvek hivatalos használatát a közigazgatásban és a bíróságok előtt már akkor engedélyezte, ha a nemzetiség az illető közigazgatási egységben a lakosság egy ötödét, azaz 20% -át elérte. A bécsi jegyzőkönyv nemcsak azért szűkebb körű, mivel a törvényhatóságokról nem tesz említést, hanem kevesebb jogot biztosít a járási köz1 Flachbarth Ernő: A bécsi német-magyar jegyzőkönyv. 146—147. 1. 25* 387
