Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

24. §. A törvényhatóságok nyelvhasználata. A törvényhatóságok jegyzőkönyvi nyelve. — Az anyanyelven történő felszólalás. — A törvényhatóságok iratai. — A szabályrendeletek nyelve. — A tisztviselői jelölések. Az 1868:XLIV. tc. a törvényhatóságok nyelvhasználatát többféle viszonylatban szabályozza, így rendelkezik a törvényhatóságok jegyzőkönyvi nyelve tekintetében, szabályozza az anyanyelven való felszólalás jogát, intézkedik a törvényhatósági iratok tekintetében és a belső ügyvitel nyelvére is kitér.

1 A törvényhatóságok belső ügyvitelének, valamint a tisztviselők nyelvtudásának és nyelvhasználatának kérdését külön fejezetben fogjuk tárgyalni. 1. A törvényhatóságok jegyzőkönyvi nyelvének tekintetében az 1868:XLIV. tc. 2. §-a a következőket tartalmazza: „A törvényhatóságok jegyzőkönyvei az állam hivatalos nyelvén vitetnek; de vitethetnek e mellett mindazon nyelven is, amelyet a törvényhatóságot képviselő testület vagy bizottmány tagjainak legalább egy ötödrésze jegyzőkönyvi nyelvül óhajt. A különböző szövegekben mutatkozó eltérések eseteiben a magyar szöveg a szabályozó."

2 A 4044/1919. M. E. sz. rendelet 4. §-a e tárgyban a következőképen rendelkezett: „A törvényhatóság hivatalos nyelvét a törvényhatóság közgyűlése állapítja meg. A törvényhatóságok jegyzőkönyveit a törvényhatóság hivatalos nyelvén kívül azokon a nyelveken is kell vezetni, amelyeket a törvényhatóságai közgyűlés tagjainak legalább egyötöd része mint jegyzőkönyvi nyelvet óhajt alkalmazni. A különböző nyelvű szövegek közötti eltérés esetében a törvényhatóság hivatalos nyelvén szerkesztett szöveget kell mérvadónak tekinteni."* 1 A főváros közgyűlési és ügykezelési nyelvére vonatkozóan csak a „Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről" szóló 1872:XXXVI. tc. 89. §-a mondja ki, hogy „a közgyűlés tanácskozási és egyáltalán a törvényhatóságnak mint az állam fővárosának és minden közegeinek hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag az állami hivatalos nyelv, t. i. a magyar." 2 Az 1849 július 28-i nemzetiségi törvény 3. §-a tekintetében súlyosabb feltételeket szabott, mivel e szerint a megyei gyűlések jegyzőkönyvét csak akkor vezetik valamely nemzetiség nyelvén, ha az illető nemzetiség a megye lakosságának felét meghaladja és a megyegyülés többsége azt kívánja. 3 E rendelkezések végrehajtásáról a 88.283/1919. B. M. sz. rendelet 4. §-a így intézkedik: