Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

III. FEJEZET. Nemzetiségi politika a kiegyezéstől napjainkig

A törvényjavaslat bevezetése hivatkozik arra, hogy „híven Szent István királyunknak hazánk népeit atyai gondoskodással vezérlő eszméjéhez és annak korszerű alkalmazása szándékától áthatva, Rákóczi népeinek egysége és az ország minden ajkú fiának egyenjogúsága szellemében, valamint e területek lakosságának óhaja és helyesen felfogott érdekei szerint is, e területek különleges viszonyait és sajátos népi jellegét figyelembe véve a következőképen szervezi meg." A javaslat Kárpátaljai Vajdaság néven különleges kormányzati egységet szervez és a vajdaságnak önkormányzatot biztosít Ungvár székhellyel. A vajdaság önkormányzatának központi szervei a vajdasági gyűlés és a vajda. A vajdasági gyűlés negyven tagját a választóközönség öt évenként választja s azonkívül hivatalból tagjai a vajda, az egyháznagyok, az alispánok, továbbá a mezőgazdasági s kereskedelmi és iparkamara elnöke. A vajdasági gyűlésnek statutumalkotási jogköre van s ő választja a vajdát, a vármegyei önkormányzati tisztviselőket, megállapítja költségvetését stb. A vajdát öt évre választják a kijelölő választmány jelölése alapján, amelynek elnöke a kormányzói helytartó, hat tagja közül pedig hármat a vajdasági gyűlés választ, hármat a vajdasági gyűlés választott tagjai közül a kormányzói helytartó hív meg. A vajda gondoskodik a törvények, rendeletek végrehajtásáról, a helytartó előzetes hozzájárulásával kinevezi a vármegyék választás alá nem eső tisztviselőit, a költségvetés keretei között utalványozási jogot gyakorol, az önkormányzat érdekeit képviseli és teljesíti mindazt, amit a törvény vagy statútum hatásr körébe utal. A kormányzói helytartót (a 6200/1939. M. E. számú rendeletben kormányzói biztos) a m. kir. minisztérium (a rendeletben miniszterelnök) előterjesztésére a kormányzó (a rendeletben államfő) nevezi ki és menti fel állasától. A helytartó a kormányzó és a kormány helyi képviselője, Ungvár thj. város főispánja és mint zászlós úr, a felsőház tagja. A vajdasági ülésen bármikor megjelenhet és azt jogosult elnapolni, a kormányzó nevében megerősíti a vajdasági statútumokat. Ellenőrzi az önkormányzat szerveinek működését s a főispán vagy esetleg a kormánybiztos jogait is gyakorolja. A Kárpátaljai Vajdaságról szóló törvényjavaslat a nyelvhasználat kérdésében is fontos és eredeti rendelkezéseket tartalmaz. A 4. § szerint a vajdaság területén az államnyelvvel egyenjogú hivatalos nyelv a rutén. Az indokolás rámutat arra, hogy a 6200/1939. M. E. számú rendeletben használt „magyar-orosz" elnevezés erőszakolt szóképzés és a javaslat e helyett, nagyon helyesen, visszatért az ősi „gens ruthenorum" fogalmához. Azt is hangsúlyozza az indokolás, hogy a rutén nyelvre vonatkozó rendelkezés biztosítja a rutén nyelvnek minden megkötöttség nélkül való szabad használatát minden hatósággal, hivatallal és közintézménnyel való érintkezésben. A 4. § a rutén nyelvet közjogi szempontból valahova az 1868:XLIV. és 1868 :XXX. tc. közé helyezte. Az 1868:XLIV. tc. 1.