Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

III. FEJEZET. Nemzetiségi politika a kiegyezéstől napjainkig

M. E. sz. rendelet ennek ellenére a nemzetiségi törvényhez tért vissza s a békeszerződésben vállalt kötelezettségeken túl a kisebbségi jogok gyakorlati érvényesülését részletekbe menő szabályozással biztosította. A trianoni békeszerződésben a kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek végrehajtásáról szóló 4800/1923. M. E. sz. rendelet tehát többet tartalmaz annál, amit a címe megjelöl és valójában nem más, mint — Oszvald György szavaival — az 1868. évi nemzetiségi törvényünknek „modern kiadása".

26 A 4800/1923. M. E. rendelet szabatosabb szövegezésben magában foglalja mindazt, ami az 1868:XLIV. tc.-ből az azóta bírósági szervezetünkben és közigazgatási rendszerünkben történt változások folytán nem avult el. Ennek a korszerűsítésnek a következménye, hogy a 4800/1923. M. E. sz. rendelet helyenként módosítja az 1868:XLIV. tc. rendelkezéseit, noha általános jogelv az, hogy a rendelet a törvénnyel szemben nem tulajdonképeni, hanem csak tűrt jogforrás és a kormányrendelet a törvénnyel összeütközésbe nem kerülhet. Itt azonban egy olyan nemzetközi szerződés végrehajtásáról van szó, amelynek az 1921:XXXIII. tc.-be cikkelyezett és a kisebbségi személyekre vonatkozó rendelkezései alaptörvény jellegűek. Ez a körülmény, továbbá a kormánynak a rendeletalkotás tekintetében az 1920:1. tc. 10. §-ában adott felhatalmazás tette lehetővé, hogy a 4800/1923. M. E. sz. rendelet az 1868:XLIV. tc. egyes rendelkezéseit módosítsa, vagy hatályon kívül helyezze. A trianoni szerződés megalkotása után a magyar törvényhozás és kormányzat arra az álláspontra is helyezkedhetett volna, hogy csak a békeszerződésben vállalt kisebbségvédelmi kötelezettségek végrehajtásáról gondoskodik és felhasználja ezt az alkalmat az előző, a szerződés 54—60. cikkeiben foglalt jogokon túlmenő, nemzetiségvédelmi rendelkezések hatályon kívül helyezésére. A törvényhozó nem ezt az utat választotta s ezáltal is bizonyítékot szolgálatott arra, hogy Magyarországon a kisebbségvédelem nem külföldi nyomásra elvállalt kényszerűség, hanem az államvezetés egyik alapgondolata, nem nemzetközi oktroj, hanem az alkotmányfejlődés eredménye,. A nemzetiségi jogunk belső folytonosságát biztosító 4800/1923. M. E. sz. rendelet az 1920:1. tc. 10. §-ában adott felhatalmazás alapján „a törvényhozás további intézkedéséig törvényerővel bír". Ez a felhatalmazás szolgál továbbá ahhoz is alapul, hogy a rendelet a 4044/1919. M. E. sz. rendeletet hatályon kívül helyezze. A Nagymagyarországra méretezett Bleyer-féle rendelet sok tekintetben szélesebb alapokon biztosította a nemzetiségek jogait, mint utóda. De mivel a gyakorlati szempontokra kevésbbé volt tekintettel, a 4800/1923. M. E. sz. rendelet pedig ennek számos intézkedését átvette, a nemzetiségek jogai ezáltal szilárdabb, gyakorlati alapra helyeztettek. A 4800/1923. M. E. számú rendelet a „nemzetiség" kifejezés helyett a „nyelvi kisebbség" fogalmát használja s ezzel a trianoni 28 Oszvald György: A hazai nemzetiségek jogi helyzete. Láthatár. X. évf. 10. sz. 1942 október, 300. 1.