Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

III. FEJEZET. Nemzetiségi politika a kiegyezéstől napjainkig

ellenkező későbbi törvények eltörlését, a nemzetiségi nyelvhasználatot a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban és közoktatásban, valamint nemzetiségi, illetve olyan tisztviselők kinevezését, akik a nép nyelvét ismerik.

34 A választáson, ahol első ízben bukott meg a választást vezető kormányelnök Tisza István személyében, nyolc román képviselő jutott be a román nemzeti párt programmjával és hét kormányprogrammal. Az előbbi nyolc román egy szerb és egy tót képviselővel megalakította Pesten a nemzetiségi képviselők parlamenti klubját. A nemzetiségi képviselők mint külön párt jelentkeztek az országgyűlésen és a válaszfelirati vitában egységesen fejtették ki álláspontjukat, amivel a párt szereplése egyelőre véget is ért. A Tisza bukását követő darabontkormány belügyminisztere, Kristóffy József az általános választójog elvi alapján akart olyan népi parlamentet összehozni, amelynek segítségével letörheti a függetlenségi ellenállást s ez a gondolat nemcsak Bécsben, hanem a nemzetiségek körében is rokonszenves fogadtatásra talált. Más vonatkozásban azonban a darabontkormány a nemzetiségekkel szemben szigorúbban lépett fel, mint elődei s Lukács György kultuszminiszter rendeletet adott ki a magyar nyelvnek a nem magyar tannyelvű népiskolákban és tanítóképző intézetekben való tanításáról

1

, elrendelve, hogy a vallásoktatásnak is magyar nyelven kell történnie.

35 Az 1906. évi választáson a nemzetiségek egységesen és még nagyobb sikerrel vesznek részt, amennyiben 14 román, 5 tót és 6 szerb jelölt jut mandátumhoz. A nemzetiségi párt elnöke Mihali Tivadar lett, szellemi vezetői Maniu Gyula és Hodzsa Milán voltak, leghevesebb szónoka pedig Vaida Sándor. A nemzetiségek együttműködésének megvalósulása ellenére az egyes nemzetiségek kebelében tovább tartottak a belső ellentétek. A szabad választásokon a 14 nemzeti párti román jelöltön kívül négyen az Andrássy-párt programmjával választattak meg színromán kerületekben, egyik pedig párton kívüli maradt. A szerbeknél elkeseredett belső harc folyt a radikális és a nemzeti liberális párt, valamint a hierarchia között, amíg az 1908-ban alakult szerb demokrata párt el nem nyerte a többséget. A harc azonban ismét kiújult s amikor a hierarchia hívei kisebbségbe jutottak, Lukács miniszterelnöksége alattvisszatérek az 1868 augusztus 10-i királyi rendelettel jóváhagyott autonómiai szabályzatok alapjára.

36 A magyarországi szerbek azonkívül a horvátországi szerbek segítségével létrehozták az 1905. évi fiumei és zárai határozatok alapján a szerb-horvát politikai koali34 Jancsó Benedek: A román irredentista mozgalmak története. 272-273 1. 35 Hóman—Szekfü: Magyar történet VII. k. — Szekfü: A XIX. és XX. század. 384. 1. Az 1797/1914. eln. V. K. M. sz. rendelet visszatért a vallás anyanyelven történő oktatásához. 36 1912 július U-i kir. rendelet ad 4224/1912. M. E. sz. Rendeletek Tára 1912. 709—710. 1.