Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

kerületek megvonását a Bácskában lehetetlennek tartja. A fennti okoknál fogva Deák javaslatát pártolja.

87 Varga Flórián, az Arad megyei szt.-annai kerület képviselője úgy véli, hogy kötelességet teljesít, amidőn nemzetisége megtámadott jellemét védi. Deák javaslatát nem tudja elfogadni címe miatt, mely tartalmának ellentmond és utolsó szakasza miatt, mely hatálytalanítja az előző törvények közt a Hármaskönyv HL részének 25. szakaszát, ahol a nemzetiségek mint ilyenek, megnevezve szerepelnek. A központi bizottság javaslatát nem fogadja el, mivel az a nem magyarajkú népek halálát célozza (Felkiáltások: Nem igaz!), másodszor, mert aki másnak vermet ás, maga esik bele.

88 Elnök magyarázatot kér arra vonatkozóan, hogy hogyan érti a másajkú nemzetek^ halálát, amire kifejezését azzal enyhíti, hogy a javaslat szellemileg akarja nemzetét aláásni. Beszéde végén szerencsétlen politikának nevezi azt, amelyik a nemzetek jogát nem ismeri el és a kisebbségi javaslat mellett nyilatkozik.

89 Bánó Miklós eláll a szótól s utána Bohatielw Sándor, a naszódvidéki kerület képviselője megállapítja, hogy a négynapos vitában a két álláspont hívei nem közeledtek egymáshoz, mivel két összeegyeztethetetlen elvi álláspontot képviselnek. A többségi javaslat az egyetlen politikai nemzet elméletéből indul ki, a kisebbségi javaslat viszont a nemzetiségek egyenjogúságának elvén alapul. A nemzetiségi területek elkerítésén lehet módosítani, de az elv reájuk nézve életkérdés. Egyes képviselők gyanúsításaival szemben arra hivatkozik, hogy amikor Puchner Szebent ostromolta és az ott működő román komitét akarta megnyerni, Barnutiu elnök ekként nyilatkozott: „Inkább magyar fogságban, mint muszka szabadságban." Majd Jancut idézi, aki, amikor a musaka sereg érkezéséről értesült, sírva fakadva azt mondta a szorongatott hegyi lakosságnak: „Inkább vesztek volna el valamennyien a magyarok fegyverei, vagy éhség által, mintsem hogy Erdély földjére szálljanak a muszkák."

90 A nemzetiségi mozgalmakat ma épen úgy, mint a mult századokban a protestantismust az ország alkotmányának felforgatásával vádolják. „... Valamint a vallásos mozgalmak addig tartottak, míg a törvény kimondotta a vallások közti jogegyenlőséget, szintén addig fognak tartani a nemzetiségi harcok is, míg országos törvény kimondandja, hogy e hazában lakó minden nemzetek egyenjogúak és együtt képezik a politikai magyar nemzetet.. ."

91 Erdélyben a román nemzetiségi mozgalom hamarább indult meg, mint Magyarországon a magyar s ezért az előbbi nem lehet a reakció műve, ha az igyekezett is azt a maga céljaira felhasználni. A mostani törvényhozás feladata úgy megoldani ezt a kérdést, hogy többé a reakció ne kovácsolhasson magának tőkét belőle. Erdélyre vonat87 Napló 121. 1. «

8 Napló 121. 1. 8« Napló 122. 1. •o Napló 123. 1. 91 Napló 124. 1. 14* 211