Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

meggondolva azon körülményt is, hogy oly országrul van szó, hol a politicai jog és képesség csak a nemesi osztályhoz volt kötve, mely szellemében egészen, nyelvében főkép,magyar volt és azt, hogy a latin mindig csak egy részben vala hivatalos nyelv? Ötvenöt év, mely alatt két új nemzedék születik, nem elég hosszú, sőt, bő idő-e egy reform behozatalára? Nincs-e ez évszámban kifejezve a magyarok körültekintő és szolid bánásmódjának legnagyobb magasztalása, miután az 1790-ben megkezdett mű csak 1844-ben végeztetett be, azaz csak akkor, midőn a latin nyelv országszerte annyira kijött a szokásbul és az életből, sőt az iskolákbul is, hogy az új nemzedék azt csak tökéletlenül értette, beszélni s írni azon épen nem tudott ?"« 18 Szemere Bertalan miniszterelnök emlékiratai az 1848/49-i magyar kormányzat nemzetiségi politikájáról. Budapest, 1941, 39. I. 19 2*