Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

szert megszűntnek nyilvánította, az erdélyi unió ismét hatályba lép. Ez után következik az erdélyi nemzetiségekre történő utalás, mely a tárgyalás rendjén 33. szakaszként szerepel: „Hisszük, hogy Erdélynek nem magyar nemzetiségű polgárai sem fogják kockáztatva látni az egyesülés által nemzeti érdekeiket, mert megnyugvást és teljes biztosítást fognak találni azokban, miket mi más nemzetiségű polgártársaink irányában határozni s tenni fogunk."

41 A 32. § után elsőnek Mihály Gábor, a Mármaros megyei visói kerület képviselője kért szót. A románság érdekében azt a kérést terjeszti elő, hogy a szakasz ezen bevezető szavai után: „Erdélynek haladék nélküli", ülesztessenek be a következő szavak: „az 1848. évi törvény alapjáni meghívása". Ezt azért hozta javaslatba, mert az 1848. évi választótörvény demokratikusabb volt, mint a sokkal magasabb cenzust megkívánó erdélyi törvény.

42 Vertán Endre a Bihar megyei csékei kerület képviselője az előtte szóló román képviselőkkel szemben azt hangoztatja, hogy a román népnek nem Dákorománia, hanem a polgári egyenjogúság kell.

43 Tisza Kálmán nem látja be annak célszerűségét, hogy Erdélyre új választási törvényt oktroáljanak.

44 Bábes Vince, a Krassó megyei szászkabányai kerület képviselője a 32. és 33. §§-ok helyébe a következő szöveget javasolja: „Erdély tekintetében óhajtjuk, hogy a magyarországi 1847/48. esztendei 7. tc. 4. §-a által elrendelt értekezés folytattassék, s ezen értekezés eredménye az országgyűlés elébe terjesztessék."

45 Javaslata indokolásaképen elmondja, hogy az erdélyi unió is végső elemzésében nemzetiségi kérdés. „Igaz ugyan, én is, társaim is egész szívünk s lelkünkből óhajtjuk az uniót... már csak nemzeti consolidálási elvünk és érdemünknél fogva is, ámde itten az a kérdés: van-e, lehet-e jogunk azt követelni? a józan okosság engedi-e azt úgy követelni, mint indítványoztatik ez az előttünk levő javaslatban, s igazságos-e ebbeli követelésünk, Erdély népeire nézve? (Zaj. Halljuk ! ) " Az Erdély kétharmadát kitevő román nemzet tiltakozott az unió ellen, amennyiben azt olyan országgyűlés mondaná ki, amelyen a románság számarányához mérten nem volna képviselve. De az unió a szászok és románok szerint formailag sem érvényes, mert a szentesítés után nem történt meg az unió kihirdetése. Azonban ha törvényes is volna, senki sem fogja azt igazságosnak mondhatni, — jelenti ki Babes a többség zajos ellentmondásai közepette, mivel az a nép kétharmadának, a román nemzetnek megkérdezése nélkül jött létre.

46 Vlad Alajos visszautasítja Vertán Endrének a román intelli41 Napló 113. 1. — Irományok 16. sz., 53. 1. 42 Napló 114. 1. *» Napló 114—115. I. 44 Napló 115. 1. « Napló 115. 1. « Napló 116. 1.