dr .Barna János: Nemes családok Csanádvármegyében.

Jiisth (neczpáli). Egyike a legrégibb nemes családoknak, melyek megyénkben laknak. Zsigmond király 1451-ben J. Jodokot, Végles vár kapitányát, nemesi rangra emelte s érdemei elismeréséül a várt neki adományozta. II. Ulászló 1599-ben a családtól 6000 frtért Végles várát visszaváltotta. J. Jodok fia, András, megszerezte Neczpált, innen származik a család előneve. A család a felvidékről Békés- s innen a Marczibányi-családdal való rokonsága révén átszármazott megyénkbe is, hol a tornyai birtokot örökség utján szerezte meg. Vármegyénket legközelebbről érintő tagja a családnak J. Gyula (sz. 1850. Neczpálon), ki előbb Békésvm. főszolgabirája volt ( 1876.) ; állásáról lemondva megyénkben a függetlenségi eszmék erős harcosa és vezérembere lett. 1884-ben Makó város országgyűlési képviselőjévé választotta s azóta állandóan képviseli a parlamentben. 1905-ben a Ház elnöke s b. t. tanácsos lett, majd a koalíció felbomlásával, melyben J. Gyulának jelentékeny szerepe volt, erős harcot kezdett a Lukács és Tisza kormány ellen s főként az általános választói jog érdekében, melynek kivívásáért a legszélsőbb irányú pártokkal is szövetkezett; mint vármegyénk törvényhatóságának tagja, hosszú idő óta vezető embere a függetlenségi pártnak. A Tisza-kormány alatt előfordult parlamenti zavarok folytán, mivel a kormánnyal szemben elveinek nem tudott érvényt szerezni, b. t. tanácsosi méltóságáról lemondott, melyet ismételt kérésére Ő Felsége elfogadott. A függetlenségi pártok egyesülésekor az országos párt elnökségéről is leköszönt. Fia J. János, orsz. gy. képviselő, vármegyénk thatóságának tagja. Öccse J. Zsigmond (sz. 1863. febr. 16. Szenttornyán) neves iró; számos elbeszélést irt, melyeknek egy része összegyűjtve is megjelent; egyik novellakötetét 1892-ben francia nyelven is kiadták.

1 A család róm. kath. A megyénkben élő ág nemzedékrendje ez: 1 Ik. 1905. 159. Nagy Iván V. 373. Lexiconok. Békésvm. tört. társ. évk.