dr .Barna János: Nemes családok Csanádvármegyében.

ISTVÁN kezdi lakos ZSIGMOND I. ZSIGMOND 11. SÁNDOR aranyosi 1. GÁBOR I. 1775. és 1768. kap biz. levelet Farkas Anna MIHÁLY ZSIGMOND 111. GÁBOR 11. SZ. 1781. VI. 20. SZ. 1784. VIII. 3. sz. 1788. 111. 4. Ó-Paulison Szécsányban Pécskán 1824. pécskai 1824. kincst. ispán 1824. kincst. gazdatiszt kigyósi uradalmi tiszttartó BÉLA JÓZSEF ZSIGMOND IV. JÁNOS GÁBOR 111. 1848. kigyósi tiszttartó gyulai tiszttartó kigyósi tiszttartó körösladányi kétegyházi esküdt uradalmi ügyész dobozi tiszttartó Faur (tövisi). I. Apaffy Mihály, erdélyi fejedelem, 1665. június 30-án F. Márknak adomány levelet adott Tövisre. A F. család Alsó-Fehérvm. törvényszéke előtt nemességigazoló pört folytatott (1780. márc. 11.), melynek folyamán megállapítást nyert, hogy a címerszerzőnek három fia volt : Filemon, Daniló és Péter. Az elsőnek fia György, kinek fiât Demetert 1776. dec. 12-én adományos nemesnek ismerték el. Daniló fia, Zachariás, lippai kereskedő, aki 1777. június 30-án ugyancsak nemességigazoló pör folyamán bizonyította nemességét. A nemességszerző harmadik fia, Péter, 1722. körül, az Erdélyben uralkodó nagy drágaság miatt Pankotára, majd Szinityére költözött. Fia, Lázár, 1780-ban 60 éves, makói g. kath. pap, unokája, Lörincz, ugyancsak makói 1. Az itt emiitett adatokkal ellentétben, F. Lázár, makói g. kath. pap, az 1781. június 14-én lefolytatott nemességigazoló pörben azt vallotta, hogy nem atyja, hanem nagyatyja költözött Szinityére, továbbá, hogy a nemességszerző Márknak nem 3, hanem 6 fia volt (az emiitetteken kivül még Mihály, Ignácz, Lupuj.) A család tagjai közül F. Lázár 1782. márc. 12, Lőrincz 1780. június 20., végül Lázár unokái János, Vaszil, Irimié és Szamojle 1811. február 5-én kaptak megyénktől bizonyságlevelet. 1810-ben több F. nevü nagylaki 1. kérte nemességének igazolását, vármegyénk azonban a hiányos bizonyítás miatt a kérelmet elutasította. Megemlítjük még, hogy a családi hagyományok szerint a család, mely eredetileg magyar volt, a protestáns vallásról áttért a gör. keleti vallásra s magyar Kovács nevét az oláh Faur névvel cserélte fel, amely név az előbbi szószerinti fordítása. A család Arad- és Temesmegyében is szerepelt. A Szinityére költözött ágazatot másként Marustyernek is hívták, valószínűleg azért, mert egyik része Marustyeren lakott. Ez az ág 1785-bén az aradmegyei adományos nemesek között szerepelt.