A nagykállói Kállay-család levéltára II. kötet (Budapest, 1943)

és ennek fia: István, s ezek szolgája Becker fia: György október 17-én megsebesítették urának Simon mesternek vörös Domonkos nevű jobbágyát Németi [Nempty] városban, majd amikor ő fezeknek solymosi [Solmus] birtokán elégtételt akart kérni Domonkos megsebesítése miatt, fegyveresen rátámadtak; a vádra Sándor fia: László és fia: István azt felelték, hogy ők teljesén ártatlanok, a szolgabírák és az esküdtek azonban Elleus fiának: Lászlónak vallomását erősítették meg. Az esküdtek nevei: vasvári-i [de Vosuari] Tamás, peleskei [de Pyliske] (Szatmár megye) János fia: János, csaholyi [de Chahol] nagy Péter, Bencench fia: János, naményi, [de Nomen] Jakab fia: László, fülpösi [de Füpus] Péter fia: Lőrinc, kelesei [de Kelche] Dénes fia: János, bagosi [de Bagus] nagy [magnus] Simon, nagybátori [de Nogbatur] György. Papíron, hátlapjára nyomott öt pecsét helyével. (No. 1141.) Kiadva: Anj. Okmt. VI. 620

? 1 1252. 1357. november 16. Csenger [ChengerJ. Rozsályi Gergely*fia: György mester szatmári alispán és a négy szolgabíró tanúsítják, hogy a király parancsára 1357. november 13-án pelbárthidai [de Pelbarthyda] Ivánka fia: János mester királyi ember és a leleszi konvent kiküldöttje jelenlétében tartott közgyűlésen az esküdtek megerősítették István fia: István mester vádját, amely szerint három évvel ezelőtt a szamosszegi [de Zomuszeg] telepesek az ő kéri jobbágyaitól lovakat, juhokat és ökröket elhajtottak, egyes jobbágyokat pedig megvertek és megsebesítettek. Papíron, hátlapjára nyomott három pecsét darabjaival. (No. 1171.) 1253. 1357. november 25. Péter prépost és a leleszi konvent jelenti I. Lajos királynak, hogy Szécsi Miklós országbíró, turóci ispán 1357. október 29-én kelt felszólítására boly-i Máté fia: László királyi ember a konvent kiküldöttjével: János őrkanonokkal be akarta járni és fel akarta osztani jánosi [Iuanosi] (Kántorjánosi) Miklós fiai: Kántor Bereck és Loránd birtokait, ezek azonban ennek ellenálltak, s elűzték őket, miután jánosi-i birtokukról az állatokat mind elhajtották. Szécsi Miklós országbíró ugyanis nagysemjéni [de Nogsymiee] István fia: István ellenében jószágvesztésre ítélte őket Radalf [Rodalph] birtok jogtalan visszakövetelése miatt, s ebből kifolyólag volt szükség birtokaik bejárására, s két harmadrészben az országbíró, egy harmadrészben pedig István mester javára való felosztására. Papíron, zárópecsét darabjaival. (No. 1175.) Szécsi M. országbíró mandátuma kiadva: Anj. Okmt. VI. 613.