A nagykállói Kállay-család levéltára I. kötet (Budapest, 1943)

738. 1344. jan. 20. Visegrád. U. a. István fia : István, valamint Mihály fia : László, másik Mihály fia : Miklós és Lengéi János közt birtokosztály ügyében folyó perben újabb határnapot tűz ki. Mihály fiát : Lászlót Péter nevű szolgája, Mihály fiát : Miklóst pedig Mihály fia : Pál képviselte. Papíron (erősen vízfoltos), zárópecsét töredékével. (No. 707.) 739. 1344. jan. 20. Visegrád. Miklós nádor azt az ügyet, amelyet birtok-osztály tárgyában panyolai János fia : Péter indított Egyed fia : Iván, Mihály fia : László, István fiai: János és István, biri-i Tamás, Simon fia : Péter, Mihály fia : Miklós ellen, a felek kívánságára újabb határnapra tűzi ki, ha csak közben meg nem egyeznek. Az alperesek egyrésze helyett Mihály fiának Lászlónak fia : Péter, Andurnuk fia : Miklós, Mihály fia : Pál jelent meg. Papíron, zárópecsét nyomával. (No. 685.) 740. 1344. jan. 20. Visegrád. U. a. panyolai János fiának : Péternek Simon fia : Imre és Péter ^pap ellen —• aki helyett István fia : István jelent meg, — indított birtokosztály-perét a felek kívánságára újabb határnapra tűzi ki. Papíron, zárópecsét nyomával. (No. 68á.) 741. 1344. jan. 24. Visegrád. Miklós nádor közli a leleszi konventtel, hogy a mult évi szept. 8-án Karászon tartott nádori közgyűlésen Nyakas Pál kérdést intézett semjéni Mihály fiához : Lászlóhoz és Lengéi Jánoshoz, hegy az ő elhunyt testvérének : Nyakas Miklósnak kiskércsi birtokát visszaengedik-e neki, s mi jogon illeti a birtok őket. Mivel László és János viszont azt állították, hogy a birtokhoz való jogukról érvényes okleveleik vannak, a nádor az oklevelek bemutatására határidőt tűzött ki nekik, majd a határnapot 1344. jan. 13-ára halasztotta. Az új határnapon Lengéi János, László helyett pedig fia : Péter a nagy,váradi káptalan 1330-i oklevelét mutatták be, mely szerint machukzeg-i Nyakas Miklós (Péter fia), Pál nevű testvére nevében is kis keresi birtokukat Mihály fiainak : Lászlónak és Mihálynak s Lengéi Jánosnak 16 garas-márkáért (egy márkát 50 garassal számítva) 10 esztendőre zálogba vetette, azzal, hogy 10 év letelte előtt a birtokot semmiképp sem válthatja vissza, 10óv múlva azonban a birtok visszaváltható. Nyakas Pál erre azt vetette ellen, hogy az elzálogosításkor nem volt jelen a káptalanban, sem hozzájárulását nem adta, mégis ő a birtok felének visszaváltása címén 8 márkát lefizetett. Ftl is mutatta Pál országbíró 1343-i oklevelét, mely szerint Nyakas Pál a nevezett