A nagykállói Kállay-család levéltára I. kötet (Budapest, 1943)

710. 1343. jún. 28. Kalló. Szabolcs megye négy szolgabírája előtt biri-i Tamás panyolai Péter megyei kiküldött jelenlétében [cum Petro nobile de Polonya] Biri [Byr], Perked és nagykállói birtokainak haszonélvezetétől eltiltja testvérét Fábiánt és rokonait: Egyed fiát : Ivánt, Simon fiát : Imrét, Mihály fiát: Lászlót, Lengéi Jánost, Mihály fiát: Miklóst, István fiát : Istvánt valamint ezeknek tótkállói jobbágyait. Papíron, négy zárópecsét töredékével. (No. 638.) 711. 1343. júl. 4. Az egri káptalan I. Lajos királynak Visegrádon júl. 2. kelt mandátumára jelentést tesz arról, hogy mikor nagysemjéni István fia : István és chahol-i Péter fia : nagy János [a hátiraton: dictus Nog, a szövegben Johannis magni] bizonyos ügyek intézésére kiküldött György pappal mint káptalani emberrel Kallóba mentek, és György biri-i Tamás birtokán Kallóban leszállt a lóról, Tamás officialisa : Balázs fia : János egy béltelki telepes rábeszélésére a lovat, — melyet István és János adott Györgynek — nyereggel és zablával együtt elvitte, és semmikép sem akarta visszaadni. És mivel Péter fia : János György papot nem akarta szégyenszemre gyalog hazaküldeni, György elvitte az ő nyergét, és ez még most is nála van. Hártyán, zárópecsét nyomával. (No. 637.) 712. 1343. júl. 8. Visegrád. Miklós nádor panyolai János fia : Péter ügyét nagysemjéni Péter pap és orosi [Vrussy] Simon fia : Imre ellen Szent István király nyolcadára (aug. 27.) halasztja. A nádor a kis pecséttel pecsételi az oklevelet, mivel nincs nála a nagy pecsét. Papíron, zárópecsét töredékével. (No. 664.) 713. 1343. aug. 12. Eger. János borsodi főesperes és Miklós egri püspök általános helynöke [vicarius in spiritualibus generális] tanúsítja, hogy midőn balkányi [de Bclkan] János fia : László az ő bírósága előtt elhunyt nagyanyjának leánynegyedéről véglegesen tárgyalni akart, ez ellen biri-i £de Biri] János fia : Fábián kifogást emelt, mivel László egy fölszentelt pap [clerici sacros ordines habentis] megölése miatt kiközösítés alatt áll. Minthogy ezt az egész papság és főként a püspök is nyilván tudja, ezért a leánynegyed ügyéről addig nem tárgyal, míg László ezen súlyos bűne alól feloldozást nem nyer, és a megölt papnak a szüleit, valamint a püspököt teljes elégtételben nem részesíti. Papíron, zárópecséttel. (No. 636.)