Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

VII. fejezet: A szállítmányok

Behozatal Kivitel Teljes forgalom Évnegyed % Évnegyed % Évnegyed % III. 37,73 II. 27,32 III. 31,10 IV. 24,06 IV. 25,58 IV. 24,77 II. 19,49 I. 23,59 II. 23,14 I. 18,72 III. 23,51 I. 20,99 100,00 100,00 100,00 Érdekes, hogy a kiviteli szállítmányok milyen egyenletesen — 23—28%-os arányban — oszlottak meg a 4 évnegyed között. Legnagyobb a II., legkisebb a III. évnegyedben volt a kiviteli szállítmányok száma, de a III. negyedben csak 1-gyel kevesebb, mint az I.-ben. A behozatali szállítmányok sokkal egyenetlenebbül oszlottak meg. A III. évnegyedben kétszer annyi esetben hoztak be árut, mint az elsőben. A teljes forgalom szállítmányainak megoszlását az évnegyedek között a behozatali szállítmányok megoszlása határozta meg. A megoszlás azonban sokkal egyenletesebb volt, mint a behozatalnál, ami a kivitel alakulásának volt a következménye. Míg a behozatalban és a teljes forgalomban a III. évnegyed az első helyet foglalta el, a kivitelben az utolsóra szorult. A kivitelben első II. évnegyed a behozatalban és a teljes forgalomban csak harmadik volt. Egyedül a IV. évnegyed szerepel mindhárom ágazatban azonos, a második helyen, mégpedig majdnem pontosan egyező részesedési aránnyal. Érdekes, hogy az év első 2 negyedében a kiviteli szállítmányok száma nagyobb volt, mint a behozataliaké, a 2 utolsó negyedben ellenben, miként az egész évben is, a behozatali szállítmány volt a több. A behozatali szállítmányok aránya a II. évnegyedben volt a legkisebb, a kivitelieké a III.-ban.