Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

VII. fejezet: A szállítmányok

A vámérték alapján, miként láttuk, még nagyobb arányú, 90%-on fölüli volt a nagy forgalmú lakhelyek részesedése, mindhárom forgalmi ágazatban. Ezen az alapon a közepes forgalmú lakhelyek részesedése, ugyancsak mindhárom forgalmi ágazatban, nagyobb volt, mint a kis forgalmúaké. A nagy forgalmú lakhelyeknél a behozatali szállítmányok száma jóval (59,18%) meghaladta a kiviteliekét, noha a behozatal vámértéke fele sem (30,65%) volt a kivitelének. A másik két lakhely-kategóriánál a kiviteli szállítmányok voltak többségben, de — különösen a kis forgalmú lakhelyeknél — kisebb arányban, mint a vámértéknél. A következőkben azt ismertetem, hogy az egyes kereskedői lakhelyek kereskedői hány alkalommal szállítottak, hoztak be vagy vittek ki árut. Először a behozatali lakhelyekkel foglalkozom. A behozatalban 208 lakhely kereskedői vettek részt. Lakhelynek számítottam a névleg nem ismert helységeket is. E lakhelyek száma a forgalom volumene (vámértéke) alapján megkülönböztetett 3 lakhely-kategória között így oszlott meg: A következő kimutatás azt tünteti fel, hogy a 3 kategóriába tartozó behozatali lakhelyek közül hány alkalommal hánynak a kereskedői összesen hányszor szállítottak. A 15-nél többször szállító lakhelyek nevét is feltüntettem. a) Nagy forgalmú (1000 forint vámérték fölött) b) Közepes forgalmú (200—1000 forint vámérték) c) Kis forgalmú (200 forint vámérték alatt) 39 23 146 Összesen 208