Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

VII. fejezet: A szállítmányok

Posztó 499 szállítmány 10,66% Marha 482 szállítmány 10,30% Vászon 465 szállítmány 9,94% Textil ruhanemű 324 szállítmány 6,92% Szatócsáruk 315 szállítmány 6,73% Vasszerszám 286 szállítmány 6,11% Ital 263 szállítmány 5,62% Bőr 206 szállítmány 4,40% Állati termék, élelem 194 szállítmány 4,15% Fűszer 159 szállítmány 3,40% Ló 129 szállítmány 2,76% Bőr és prémes ruhanemű 126 szállítmány 2,69% Hal és rák 116 szállítmány 2,48% Prémes bőr 110 szállítmány 2,35% Ide sorolhatjuk a gyümölcsszállítmányokat is, amelyeknek a száma ugyan csak 97 volt, de 2,07%-os részesedést jelentett. A SZÁLLÍTMÁNYOK ÉS A KERESKEDŐK ORSZÁGAI A 99. táblázat azt mutatja, hogy a szállítmányok azáma miként oszlott meg a kereskedők országai, azokon belül pedig a forgalom 3 ágazata (behozatal, kivitel és teljes forgalom) között. A megoszlást egyrészt abszolút, másrészt százalékos viszonyszámokban tünteti fel. Mutatja továbbá a szállítmányok országokon belüli számainak százalékos viszonyát az egész forgalom megfelelő számaihoz. Az egész forgalom szállítmányainak száma így oszlott meg a forgalom 3 ágazata között: Behozatal 1442 szállítmány 53,39% Kivitel 1259 szállítmány 46,61% Teljes forgalom 2701 szállítmány 100,00% A behozatali szállítmányok száma tehát nagyobb volt a kiviteliekénél, de távolról sem olyan arányban, mint az árufőcsoportoknál (69,78% szemben 30,22%-kal), ahol a szállítmányok száma (4679) jóval nagyobb volt, mivel egy szállítmányban több főcsoportba tartozó áru is szerepelhetett. A forgalom ágazatainak a szállítások száma szerinti aránya lényegesen eltért a vámértéken alapuló aránytól, amely szerint a behozatal csak 30,43%-kal részesedett a teljes forgalomból. A legtöbb alkalommal a forgalom mindhárom ágazatában a magyarországi kereskedők szállítottak, legnagyobb arányú a részesedésük a kiviteli szállítmányokban volt, legkisebb a behozataliakban, de ott is majdnem elérte a 60%-ot. Utánuk, ugyancsak mindhárom forgalmi ágazatban az ausztriai, majd a morvaországi kereskedők következtek. E 3 ország kereskedői az összes szállítmánynak a behozatalban 89,04, a kivitelben 87,76, a teljes forgalomban 88,46%-át bonyolították le, közel 90%-ot a forgalom mindhárom ágazatában. Ezek a részesedési arányszámok alig valamennyivel tértek el a 3 ország kereskedőinek a forgalom vámértéke szerinti részesedési arányszámaitól, a behozatali 87,30, a kiviteli 89,37 és a teljes forgalombeli 88,68 %-tól. 43* 675