Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

Bevezetés

A fenti 7 pontban felsoroltakon kívül egyéb — pl. földrajzi, nyelvészeti — adatok is találhatók még a harmincadnaplókban, de nem olyan mennyiségben, hogy történeti statisztikai módszerrel feldolgozhatók lennének. Feldolgozásukra ezért munkámban nem vállalkozom. A fenti 7 pontban felsorolt kérdéseket a legkülönbözőbb variációkban tehetjük fel, és az adatokat ezek szerint csoportosítva kaphatjuk meg a megfelelő válaszokat, mégpedig akár a legrészletesebben, akár csupán összefoglalóan. Megtudhatjuk pl. hogy az egyes árucikkek vagy árucsoportok behozatala, kivitele és teljes forgalma miként oszlott meg a kereskedők országai, lakhelyei, a lebonyolított forgalom szerinti kategóriái, a harmincadhelyek és a harmincadcsoportok, az évnegyedek és a hónapok között. A fenti 7 pontban felsorolt kérdések határozzák meg munkám tematikáját és az annak megfelelő szerkezetét is. A harmincadnaplók adatait 7 fejezetben dolgozom fel, ezek címei a következők: 1. Az áruk 2. A kereskedők országai 3. A kereskedők lakhelyei 4. A kereskedők 5. A harmincadhelyek és harmincadcsoportok 6. A szállítások ideje 7. A szállítmányok száma Minden fejezetben táblázatok tartalmazzák a feldolgozott adatokat. A táblázatok részben az áruk forintban és dénárban kifejezett vámértékét mutatják ki abszolút számokban, részben pedig e vámértékek egymáshoz való viszonyát tüntetik fel százalékban kifejezve. A táblázatokat folytatólagosan sorszámoztam. A táblázatokat az adataikat magyarázó és értékelő szöveg után, a fejezet végén közlöm. A 7 fejezetet összefoglalás követi, amely a feldolgozott adatokból megállapítható leglényegesebb eredményeket emeli ki.