Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

V. fejezet: A harmincadhelyek és a harmincadcsoportok

A pozsonyi csoportnál az első félévben jóval kisebb volt a forgalom, mint a másodikban, de azért elérte a 32%-ot. Évnegyedről évnegyedre emelkedett, a teljes forgalomban és a kivitelben a negyedik, a behozatalban a harmadik negyedben érte el a csúcsot. Januártól júliusig a teljes forgalom havi 10% alatt maradt, azután 11 és 19% között mozgott, novemberben azonban 5% alá esett vissza, hogy decemberben 14 fölé emelkedjék. A behozatal aránya augusztusban és decemberben, a kivitelé októberben és decemberben volt a legmagasabb. A soproni csoport forgalma eléggé ingadozott. A teljes forgalom az első 3 hónapban 8%» alatt maradt, áprilisban emelkedett 10% fölé, de csak 4 hónapban maradt ezen a szinten, 5-ben pedig 10% alá esett vissza. A 14%-ot egyszer sem érte el. A teljes forgalom és a behozatal aránya decemberben, a kivitelé júliusban és áprilisban volt a legmagasabb. Az évnegyedek közül a teljes forgalomban a harmadik, a behozatalban a negyedik, a kivitelben a második és a harmadik vezetett, a különbségek azonban — az első negyed kivételével — nem voltak jelentősek. A harmincadhelyekről szóló fejezet végén ismertetem az áruforgalom legnagyobb volumenű, a teljes forgalom 64,91, a kivitel 93,38%-át jelentő árufőcsoportja, az élő állat kivitele két legjelentősebb árucsoportjának, a marhának és a lónak darabszám szerinti megoszlását a harmincadcsoportok és a harmincadhelyek között. A HARMINCADHELYEK ÉS AZ ÁLLATKIVITEL Marha ökör Nagyszombati csoport Szempc Nagyszombat Szenice 15 513 darab 8 712 darab 2 darab összesen 24227 darab 1 994 darab 204 darab 8 darab Pozsonyi csoport Pozsony Stomfa Gajár összesen 2206 darab 493 darab 474 darab 152 darab 25 darab Soproni csoport óvár Sopron Járfalu Nezsider Összesen 1 144 darab 27 577 darab ökör mindössze