Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

V. fejezet: A harmincadhelyek és a harmincadcsoportok

A kivitelben magasan kiemelkedett az állatok főcsoportja, részesedése 80,05% volt. Utána az élelmiszer következett 14,31%-kal. További 3 főcsoport részesedése 0,01 (nórimbergi és szatócsáru) és 4,49% (bőr- és prémáru) között váltakozott. A soproni csoport teljes forgalmában nem szerepelt kiemelkedő árufőcsoport. Legnagyobb a textiláru részesedése volt, 39,83%-kal, utána az állatforgalom következett 32,43, majd az élelmiszer 12,83%-kal. A többi 5 főcsoport részesedése 0,02 (faáru) és 6,37% (ásványi, fém-, üveg- és agyagáru) között mozgott. A behozatalban a textiláru emelkedett ki 69,24%-kal, az ásványi, fém-, üveges agyagáru, valamint az élelmiszer következett utána 10%-on fölüli részesedéssel. A nórimbergi és szatócsáru részesedése haladta még meg az 5%-ot. A kivitelben az állatforgalom volt kiemelkedő, 76,54%-os részesedéssel. Utána az élelmiszer következett 16,21%-kal. A bőr- és prémáru részesedése haladta még meg az 5%-ot. A HARMINCADHELYEK ÉS A KERESKEDŐK ORSZÁGAI A 79. táblázat azt mutatja, hogy az egyes harmincadhelyek áruforgalmának vámértéke miként oszlott meg a kereskedők országai között, azaz hogy az egyes helyeken át mely országok kereskedőinek milyen vámértékü szállítmányait hozták be vagy vitték ki. A táblázat a harmincadhelyeket forgalmuk vámértékének nagyságrendjében veszi sorra. Az egyes helyeken belül a kereskedői országok meghatározott sorrendjében halad. Minden országnál megadja a forgalom (behozatal, kivitel és teljes forgalom) vámértékét forintban, e vámértéken belül behozatal és kivitel százalékos viszonyát a teljes forgalomhoz, továbbá e vámérték százalékos viszonyát a kérdéses harmincadhely egész forgalmának, valamint a teljes áruforgalomnak a vámértékéhez. Szempcen át 3 ország kereskedői vittek ki árukat. A magyarországiak forgalma 92,07%-kal magasan meghaladta az osztrákokét és a morvákét. Pozsonyon át a kereskedésben részt vevő mind a 8 ország szállított. A teljes forgalomban 60,29%-kai Magyarország emelkedett ki, utána Ausztria és Szilézia következett 17,41, illetve 11,27%-kal. A behozatalban még nagyobb, 64,55% volt Magyarország részesedése, Szilézia pedig 13,34%-ával megelőzte a 11,26%-os Ausztriát. A kivitelben is Magyarország állt az első helyen, de csak 46,46%-os részesedéssel a 37,36%-os Ausztria előtt. Ebben az ágazatban Morvaország foglalta el a harmadik helyet, de csupán 8,28%-os részesedéssel. Nagyszombaton át 5 ország kereskedői szállítottak külföldre. Itt is Magyarország emelkedett ki, 69,21 %-os részesedéssel a 28,92%-os Német birodalom előtt. A többi ország közül egynek a részesedése sem érte el az 1 %-ot. Járfaluban csak 3 ország kereskedőinek szállítmányait vámolták. Magyarország magasan kiemelkedett, a teljes forgalomban 88,43, a behozatalban 93,51%-kal. Az utána következő Ausztria részesedése csak 10,80, illetve 6,36%-os volt. A kivitelben viszont Ausztria 48,32%-os részesedésével valamennyivel megelőzte a 47,78%-os Magyarországot. Sopronban is csak 3 ország kereskedői fizettek vámot. A teljes forgalomban és a kivitelben Magyarország emelkedett ki, 72,35, illetve 88,79%-kal, a 25,79, illetve