Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)
Bevezetés
Évnegyed A forgalom neme 1542 % 1544 % 1545 % I. Behozatal Kivitel 83,28 82,43 86,70 16,72 17,57 13,30 II. Behozatal Kivitel 77,60 84,43 84,79 22,40 15,57 15,21 III. Behozatal Kivitel 90,08 89,22 95,21 9,92 10,78 4,79 IV. Behozatal Kivitel 91,65 88,93 93,27 8,35 11,07 6,73 Összesen Behozatal Kivitel 86,93 86,62 90,59 13,07 13,38 9,41 Összehasonlítva a 3 vizsgált évben a behozatal és kivitel után fizetett vám összegének egymáshoz való viszonyát, egyrészt a 9 harmincadhelynél, másrészt a 4 évnegyedben, azt állapíthatjuk meg, hogy ez az egyes években nem sokban különbözött. Mindhárom évben a behozatal vámjajóval meghaladta a kivitelét, ha nem is olyan nagymértékben, ahogyan a táblázatok mutatják. A táblázatok ugyanis a fizetett vámösszeget tükrözik, ez pedig a kivitelnél a harmincad összegének csak a fele volt, ennyit szedtek Mária királyné harmincadosai. A kiviteli harmincad másik felét, amint erről már volt szó, a Dunától északra fekvő harmincadhelyeken a magyar kamara, a folyótól délre fekvő helyeken pedig az alsó-ausztriai kamara harmincadosai szedték. Az előbbiek 1541-ből és 1542-ből ismeretes naplóiról a vizsgált naplók első csoportjában már volt szó, az utóbbiak naplói az 1540-es évekből nem ismeretesek. Ha a kivitel vámösszegét megkétszerezzük, behozatal és kivitel vámösszegének viszonya a vizsgált 3 évben a következő volt:
