Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

IV. fejezet: A kereskedők

Ebből következett, hogy a nagykereskedők teljes forgalmának 78,03%-a kivitelre esett, a behozatalra pedig csak 21,93%. A kivitel aránya e kereskedői kategóriánál nagyobb volt, mint az egész forgalomban (69,51%). Arról, hogy a nagykereskedők áruforgalma milyen arányban oszlott meg az egyes országok kereskedői között, a 73. táblázat tájékoztat. Itt csak a teljes forgalom megoszlására vonatkozó adatokat ismételem meg. Ez adatok nem mindenben egyeznek a 73. táblázat adataival, mert itt Paur János egész forgalmát ausztriainak vettem, amott pedig részben magyarországinak. Hasonlóképpen itt Lindner Zsigmond egész forgalmát sziléziainak minősítettem, amott pedig részben morvaországinak. Magyarország 74,55% Ausztria 11,03% Morvaország 1,84% Szilézia 4,10% Német birodalom 8,48% Összesen 100,00% A magyarországi nagykereskedők áruforgalma pedig százalékos arányban az alábbiak szerint oszlott meg az országrészek között: Északi rész 73,57% Déli rész 20,58% Bizonytalan 5,85% összesen 100,00% A bizonytalan lakhelyű kategóriát 5 földesúr, 1 földesúri megbízott és 1 naszádos jelentette. Ezek minden bizonnyal az északi rész területén laktak, e rész részesedése a magyarországi nagykereskedők forgalmából tehát megközelítette a 80%-ot. A 104 nagykereskedői tételhez tartozó szállítók — részben egyéni, részben a társulásoknál első helyen említett kereskedők — 49 helyen laktak. A nagykereskedői lakhelyek a kereskedők országai között így oszlottak meg: Magyarország 40 Ausztria 4 Morvaország 3 Szilézia 1 Német birodalom 1 Összesen 49 A nagykereskedői lakhelyeknek tehát több mint 80%-a magyarországi volt. E 40 lakhely az országrészek között az alábbiak szerint oszlott meg: Északi 24 Déli 9 Bizonytalan 7 összesen 40 A bizonytalan, azaz a vámnaplókban meg nem nevezett lakhelyeken, mint már említettem, 5 földesúr, 1 földesúri megbízott és 1 naszádos lakott. E lakhelyek