Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

IV. fejezet: A kereskedők

A KERESKEDŐI KATEGÓRIÁK ÉS A KERESKEDŐK ORSZÁGAI A 69. táblázat azt mutatja, hogy a forgalom volumene szerinti 3 kereskedői kategória forgalma (behozatala, kivitele és teljes forgalma) miként oszlott meg a kereskedők országai és a bizonytalan vagy ismeretlen lakhelyű kereskedők között. A táblázat szerkezete azonos a 68. táblázatéval, az árufőcsoportok helyett itt a kereskedők országai szerepelnek. A nagykereskedők forgalmának mindhárom ágazatában magasan kiemelkedtek a magyarországi szállítók. Utánuk a teljes forgalomban az osztrákok, behozatalban a sziléziaiak, kivitelben a német birodalmiak következtek. A sziléziaiak a kivitelben kismértékben, a német birodalmiak a behozatalban egyáltalán nem vettek részt. A teljes forgalomban a Német birodalom, behozatalban és kivitelben Ausztria foglalta el a harmadik helyet. Nagykereskedői csak 5 országnak voltak, az említetteken kívül még Morvaországnak. A középkereskedők forgalmában Lengyelország kivételével mind a 7 további ország kereskedői, továbbá bizonytalan és ismeretlen lakhelyű szállítók vettek részt. A magyarországiak itt is magasan kiemelkedtek a forgalom mindhárom ágazatában. Utánuk, ugyancsak mindhárom forgalmi ágazatban, az ausztriaiak és a morvaországiak következtek. E három ország középkereskedőinek a forgalma a kategória teljes forgalmának 94,85, behozatalának pedig 97,60%-át jelentette. A kiskereskedői kategóriában is abszolút volt a magyarországiak forgalmának a többsége mindhárom forgalmi ágazatban, de nem olyan kimagasló, mint a másik 2 kategóriában, csak 53 és 58% között mozgott. A második Ausztria, a harmadik Morvaország volt itt is, mindhárom forgalmi ágazatban, a kivitel kivételével, amelynél az ismeretlen lakhelyű kereskedők minimális mértékben megelőzték a morvaországiakat. E 3 ország kiskereskedőinek a forgalma a kategória teljes forgalmának 82,11, behozatalának 87,11, kivitelének pedig 76,18%-a volt, a többi ország, továbbá a bizonytalan és ismeretlen lakhelyű kereskedők részesedése a forgalomban tehát ebben a kategóriában volt a legnagyobb. A KERESKEDŐI KATEGÓRIÁK ÉS A KERESKEDŐI LAKHELYEK KATEGÓRIÁI A 70. táblázat azt mutatja, hogy a forgalom volumene szerinti 3 kereskedői kategória forgalma (behozatala, kivitele és teljes forgalma) miként oszlott meg a kereskedői lakhelyeknek ugyancsak a forgalom volumene szerinti 3 kategóriája, a nagy, közepes és kis forgalmú lakhelyek között. A táblázat szerkezete azonos a 68. táblázatéval, az árucsoportok helyett itt a kereskedői lakhely-kategóriák szerepelnek. Érthető, hogy a nagykereskedői kategória forgalmának majdnem teljes egészét nagy forgalmú helyeken lakó kereskedők bonyolították le a forgalom mindhárom ágazatában. A középkereskedői kategória forgalmának nagy többsége is nagy forgalmú helyeken lakó kereskedők kezében volt, ugyancsak a forgalom mindhárom ágazatában, elsősorban a behozatalban és a teljes forgalomban. E kategória kivitelének közel 30%-át,