Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

IV. fejezet: A kereskedők

Sánta Pál Tót András Tót Tamás Újhelyi János Nagyszombat Taksony Esztergom Bécs Egy ausztriai, 1 morvaországi volt, 21 pedig Magyarország területén lakott, 1 kivé­telével az északi országrészen. A következőkben az áruforgalomban résztvevő valamennyi, összesen 1527 szállító számszerű megoszlását ismertetem a különböző kereskedői kategóriák között. E kate­góriákat különböző alapok szerint állapítottam meg, és ezek szerint csoportosítottam. A kategóriák első csoportjába a kereskedők országai szerintiek tartoznak. 8 ország kategóriáján kívül e csoportba tartozik 3 olyan kategória is, amelyeknél a kereskedői ország pontosan nem határozható meg. A „Külföldi bizonytalan" kategóriába sorolt kereskedőknél lakhelyük nevét ismerjük, de csak azt tudjuk róla, hogy nem magyar­országi volt. A „Bizonytalan" kategóriába sorolt kereskedők lakhelyének nevét ugyan­csak ismerjük, de még azt sem tudjuk róla, hogy magyarországi vagy külföldi volt. Végül az „Ismeretlen" kategóriába sorolt kereskedők lakhelyének még a nevét sem tudjuk megállapítani a vámnaplókból. A kereskedői kategóriák második csoportjába a forgalmuk vámértékének volumene szerintiek tartoznak. Ezen az alapon 3 kategóriát állapítottam meg. A nagykeres­kedők forgalmának vámértéke 1000 forinton fölüli, a középkereskedőké 100 és 1000 forint közötti, a kiskereskedőké 100 forintnál kisebb. A kereskedői kategóriák harmadik csoportjába a forgalom ágazatai szerintiek tartoznak. Ezen az alapon is 3 kategóriát állapítottam meg. A behozatali kereskedők csak a behozatalban, a kiviteliek csak a kivitelben, a vegyes forgalmúak behozatalban és kivitelben egyaránt vettek részt. A számszerű megoszlást mutató táblázatokat úgy szerkesztettem meg, hogy minden táblázat 2—2 csoport kategóriáit veti össze. Először az országok szerinti kategóriák a forgalom volumene, majd a forgalom ágazatai szerinti kategóriákkal kerülnek összevetésre. Másodszor a forgalom volumene szerinti kategóriákat előbb az orszá­gok szerinti, majd a forgalom ágazatai szerinti kategóriákkal vetem össze. Harmadszor a forgalom ágazatai szerinti kategóriák összevetése következik előbb az országok, majd a forgalom volumene szerinti kategóriákkal. A magyarországi országrészek szerinti kategóriák külön táblázatokban kerülnek összevetésre a nekik megfelelő, a forgalom volumene, illetve ágazatai szerinti kate­góriákkal. Fentiek előrebocsátása után következzenek az egyes táblázatok adataihoz fűzött magyarázatok, észrevételek. A KERESKEDŐK SZÁMA A KERESKEDŐI ORSZÁGOK ÉS A FORGALOM VOLUMENE SZERINT Az 57. táblázat azt mutatja, hogy a kereskedői országok kereskedőinek a száma miként oszlott meg a forgalom volumene szerinti kereskedői kategóriák, azaz a nagy-, közép- és kiskereskedők között.

Next

/
Thumbnails
Contents