Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)
IV. fejezet: A kereskedők
Ország Helység Iparos összesen Ismeretlen 3 1 3 Mindössze 52 1 52 6 2 12 7 3 21 6 4 24 1 6 6 2 8 16 2 11 22 1 12 12 1 21 21 78 186 A 186 kereskedő iparos 78 helységben lakott, ezek közül 44 magyarországi, 17 ausztriai volt. A magyarországiak többsége (44-ből 32) a déli országrészen feküdt. A 78 helység közül 52-ben csak egyetlen kereskedő iparos élt. Négynél többet csak 7 helységben találunk, ezek közül 4 magyarországi, 3 pedig ausztriai volt. Pozsonyban 21, Bécsben 12, Sopronban és Hainburgban 11—11, Somorján és Bruckban 8—8, Nagyszombatban pedig 6 lakott. A pozsonyiak között 2 mészáros nagy-, 1 mészáros és 1 ónöntő közép-, 4 halász, 3 fazekas, 2—2 erszénygyártó és kézműves, valamint 1—1 kerékgyártó, tímár, irhakészítő, rézműves, lakatos és foltozószabó pedig kiskereskedő volt. A bécsiek mind kiskereskedők voltak: 4 fazekas, 2 tűcsináló, 1—1 sarukészítő, övkészítő, késcsináló, halász, nyerges és borbély. A soproniak között 5 varga, 4 mészáros, 1—1 kalapos és borbély akadt, 3 mészáros és 1 varga közép-, a többi kiskereskedő. A hamburgiak között 1 mészáros nagykereskedő volt, a többi: 5 varga, 2 fazekas, 1—1 kézműves, mézeskalácsos, varga és üveges pedig kiskereskedő. A somorjaiak fele (2 mészáros, 1 posztókészítő és 1 kézműves) közép-, másik fele (2 mészáros, 1 kézműves és 1 irhakészítő) pedig kiskereskedő volt. A bruckiak mind a nyolcan kiskereskedők voltak: 1—1 tímár, irhakészítő, mézeskalácsos, mészáros, molnár, varga, takács és kádár. A 6 nagyszombati közül viszont 4 középkereskedő volt (1—1 posztókészítő, erszénygyártó, kalapos és szabó), és csak 2 kiskereskedő: 1—1 szabó és foltozószabó. A magyarországi iparosoknak a külkereskedelemben megismert tevékenységéből megkockáztathatjuk azt a következtetést levonni, hogy iparunk a 16. sz. közepén fejlettebb volt, mint amilyennek hittük. Hátravan még, hogy a kereskedők foglalkozását tárgyalva azokról szóljunk, akiket kereskedőknek neveznek a vámnaplók. Mindjárt le kell szögeznünk, szó sincs arról, hogy a vámnaplók minden szállítót kereskedőnek neveznének, akiről pedig nyilvánvaló, hogy a kereskedés volt a főfoglalkozása. Nincs pl. semmi utalás kereskedői mivoltukra azoknak a marhakereskedőknek a neve mellett, akik több ezer forintos vámértékű csordákat hajtottak ki az országból, akik nemcsak saját pénzüket fektették be üzleteikbe, hanem főúri megbízóik ügyleteit is bonyolították. A „tőzsér" szó elő sem fordul a vámnaplókban.