Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

Bevezetés

Évnegyed 1541 %-os megoszlás 1542 %-os megoszlás I. 3,61 3,87 II. 45,17 30,22 III. 28,15 34,98 IV. 23,07 30,93 összesen 100,00 100,00 A Dunától északra fekvő 9 harmincadhely, amelyek közül a pozsonyi csoporthoz tartozó 3 Mária királyné, a nagyszombati csoporthoz tartozó 6 pedig Thurzó Elek kezén volt, de amelyeknél a kiviteli vám felét, sőt részben egészét a kincstár már visszaszerezte, s a magyar kamara harmincadosaival szedette, 1541. és 1542. évi naplóinak, a bennük feltüntetett vámösszegeknek az összehasonlítása, tanulságos megállapításokat tesz lehetővé. Az első és legfontosabb megállapítás az, hogy a kiviteli áruforgalom 1542-ben jelentősen meghaladta az 1541. évit, 62,11%-kal nagyobb volt annál. A második megállapítás az, hogy a 9 harmincadhely közül mind 1541-ben, mind pedig 1542-ben, 3 magasan kiemelkedett a többi 6 felett, a pozsonyi csoportnál Pozsony, a nagyszombatinál Szempc és Nagyszombat. A többi 6 együttes áruforgalma a teljes áruforgalomnak 1541-ben csupán 3,50, 1542-ben pedig 2,19%-a volt. A 6 kis forgalmú harmincadhely közül 3-nál, a pozsonyi csoporthoz tartozó Stomfánál, valamint a nagyszombati csoporthoz tartozó Szakolcánál és Sasvárnál, 1542ben nem is emelkedett, hanem 1541-hez képest valamennyivel csökkent az áruforgalom volumene. A 3 kiemelkedő harmincadhely közül 1541-ben Szempc állott az első helyen az áruforgalom volumenét tekintve, mind abszolút, mind pedig relatív mértékben. Szempcet Nagyszombat követte, Pozsony csak utánuk következett. Ez a sorrend közöttük 1542-ben is megmaradt, de Szempc relatív részesedése a teljes áruforgalomban csökkent, Nagyszombaté és Pozsonyé viszont növekedett. Ha az áruforgalom évnegyedek szerinti megoszlását hasonlítjuk össze, az első évnegyedben igen alacsony volt az, mind 1541-ben, mind pedig 1542-ben, egyik évben sem haladta meg a teljes áruforgalom 4%-át. A következő évnegyedek közül 1541ben kiemelkedett a második 45,17%-os forgalmával, utána a harmadik, majd a negyedik következett 28,15, illetve 23,07%-kal. 1542-ben e 3 évnegyedben a forgalom kiegyenlítődött, 30 és 35% között mozgott, legnagyobb a harmadik, legkisebb a második negyedévben volt. Voltak tehát egyes különbségek 1541 és 1542 áruforgalma között a 9 harmincadhelyen át lebonyolódó kivitelben, de egyezések nem kevésbé akadtak. A legjelentősebb különbség az volt, hogy az áruforgalom 1542-ben 62,11%-kal meghaladta az 1541. évit. A legjellemzőbb egyezés pedig abban látható, hogy a teljes áruforgalomnak 1541-ben 57,91, illetve 28,65%, 1542-ben pedig 50,86, illetve 32,72%-a Szempcen illetve Nagyszombaton keresztül bonyolódott le, Pozsonyon át pedig csupán 9,94, illetve 14,23%-a. A kivitelnek tehát 1541-ben és 1542-ben egyaránt Szempc és Nagyszombat voltak a fő vámhelyei.