Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

Bevezetés

Sopron 4 fiókhelyével, Nezsider, Zurány, Járfalu, Oroszvár és Óvár, összesen tehát 9, a 4 fiókkal együtt 13 hivatal. A harmincadnaplók másik csoportjába azoknak a harmincadosoknak a naplói tartoznak, akik az elzálogosított harmincadhelyeken a királyi kincstár számára viszszaszerzett kiviteli félharmincadot, illetve az ország alsóbb részeiből érkező áruk teljes kiviteli harmincadját, a magyar kamara megbízásából szedték, ennek a hivatalnak fizették be és számoltak róla el. Ilyenek voltak az előző csoportban is szereplő harmincadhelyek közül a Dunától északra fekvő Pozsony, Stomfa és Gajár. Az előző csoportnak a Dunától délre fekvő harmincadhelyein az uralkodó számára visszaszerzett kiviteli félharmincadot nem a magyar, hanem az alsó-ausztriai kamara harmincadosai szedték, és e kamarának fizették be, számoltak róla el. Ebbe a csoportba tartoznak továbbá azoknak a harmincadhelyeknek a naplói, amelyeknek jövedelme Thurzó Elek számára volt lekötve, ugyanolyan feltételek mellet, mint Mária királyné esetében. Ezek a naplók is a magyar kamara harmincadosainak az elszámolásai a királyi kincstár számára visszaszerzett kiviteli félharmincadról. Thurzó Elek harmincadosainak naplói e helyek behozatali harmincadjárói és a Thurzót megillető kiviteli félharmincadjárói nem ismeretesek. E helyek: Szempc, Nagyszombat, Szakolca, Szenice, Sasvár és Holics. Az ugyancsak Thurzó Elek kezén volt másik harmincadcsoportnak, a vágvölgyinek, amelynek Trencsén volt a központja, az 1540-es évekből semmilyen vámnaplói sem ismeretesek. A fentiekben felsorolt 9 harmincadhelynek, ahol a magyar kamara harmincadosai szedték a kincstárnak járó külkereskedelmi vámot, a naplói 2 évből ismeretesek: 1541-ből és 1542-ből. Az 1542. évi naplókat feldolgoztam, az 1541. évieket összehasonlításra használom fel. Itt kell megindokolnom, hogy munkámban miért csak az 1542. évi naplókat dolgoztam fel, az 1541-i, 1544-i és 1545-i naplók feldolgozását pedig miért tartottam fenn másik munka vagy munkák feladatául. Az 1542. évi naplók egyik része az 1541. éviekkel, másik része az 1544. és 1545. éviekkel azonos. A naplók alapján olyan teljességű feldolgozás a külkereskedelmi áruforgalomról, mint 1542-ben sem 1541ben, sem 1544-ben és 1545-ben nem készíthető. AZ 1542. ÉVI HARMINCADNAPLÓK ÖSSZEHASONLÍTÁSA AZ 1541., 1544. ÉS 1545. ÉVI NAPLÓKKAL A következőkben az 1540-es évek első felének 4 évéből ismeretes harmincadnaplókat hasonlítom össze, azzal az egyetlen céllal, hogy feleletet kapjak arra a kérdésre, vajon 1542 valóban kivételes év volt-e a külkereskedelem tekintetében Magyarországon, ahogyan azt egyes történészek állítják. Az összehasonlítás alapjául a harmincadhelyeken a kereskedők által fizetett vám összegét választottam, mégpedig az engedmények levonása után ténylegesen beszedett összeget, különválasztva a behozatali és a kiviteli vámot. Ilyen módon, a fizetett vámösszeg alapján, össze lehet hasonlítani az áruforgalomnak egyrészt a volumenét, másrészt a struktúráját. Mindkettőt az alábbi megoszlásban; harmincadhelyek és évnegyedek között mindegyik harmincadhely esetében; behozatal és kivitel között,