Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

II.fejezet:A kereskedők országai

A KERESKEDŐK ORSZÁGAI ÉS KATEGÓRIÁI A 30. táblázatnak az a tárgya, hogy a kereskedők országainak, vagyis az egyes országok kereskedőinek a forgalma miként oszlik meg a kereskedők 3 kategóriája: a nagy-, közép- és kiskereskedők között. Nagykereskedőnek azt tekintem, akinek a vámértékben kifejezett forgalma 1000 forintnál nagyobb, középkereskedőnek azt, akinek forgalma 100 és 1000 forint között van, kiskereskedőnek pedig azt, akinek a forgalma a 100 forintot nem éri el. A táblázat a kereskedők országainak a korábbiakban meghatározott sorrendjében halad, és minden országnál megadja a kereskedői kategóriák forgalmának (behozatalának, kivitelének és teljes forgalmának) forintban kifejezett vámértékét, a forgalmon belül behozatalnak és kivitelnek a teljes forgalomhoz való százalékos viszonyát, valamint a kérdéses kereskedői kategória forgalmának százalékos viszonyát az illető ország egész forgalmához. A nagykereskedők a teljes forgalomnak 72,02%-át tartották kezükben. Legnagyobb szerepük a Német birodalomban volt, ott a 38 kereskedő között csak 1 nagykereskedő akadt, aki azonban a teljes forgalom 96,91 %-át bonyolította le. Szilézia 22 kereskedője közül 4 nagykereskedő kezén volt a teljes forgalom 89,65%-a. Magyarországon a teljes forgalom 72,57%-a 95 nagykereskedő között oszlott meg. Ausztriában a teljes forgalom 65,31%-án 8 nagykereskedő osztozott' Morvaország 5 nagykereskedőjére a teljes forgalomnak már csak 41,65%-a jutott. Csehországnak, Lengyelországnak és Itáliának nem voltak nagykereskedői. A nagykereskedők Magyarországon, Ausztriában és főleg a Német birodalomban a kivitelben játszottak nagyobb szerepet. Az utóbbi országban a behozatalban nem is vettek részt. Morvaországban és főleg Sziléziában viszont a behozatalban volt nagyobb szerepük. A középkereskedők Csehország teljes forgalmának 63,50%-át tartották kezükben, Morvaországban 35,13%-át. Itália teljes forgalmát 4 középkereskedő bonyolította le. Magyarországon és Ausztriában közel azonos volt a középkereskedők részesedése a teljes forgalomból, 23,19, illetve 24,25%. Sziléziában a teljes forgalomnak csupán 6,04, a Német birodalomban pedig 0,93%-át bonyolították le. A középkereskedők Magyarországon, Csehországban, Sziléziában, a Német birodalomban és Itáliában a behozatalban játszottak nagyobb, az utóbbi 3-ban kizárólagos szerepet. Ausztriában és Morvaországban kivitelük meghaladta a behozatalt. A kiskereskedők részesedése a teljes forgalomból Csehországban volt a legnagyobb, 36,50%-os. Morvaországban még 16,22, Ausztriában 10,44, Sziléziában már csak 4,31, Magyarországon 4,24, a Német birodalomban pedig 2,16%-os. Nem tekintve persze Lengyelországot, amelynek egyetlen kereskedője 28 forintos forgalmat bonyolított le. Itáliának nem voltak Magyarországon kiskereskedői. A kiskereskedők — Morva- és Csehország kivitelével — a behozatalban játszottak nagyobb szerepet, mint a kivitelben. Összevetve a kereskedők számának és az általuk lebonyolított forgalomnak a megoszlását a 3 kereskedői kategória között, azt látjuk, hogy a kereskedők 7,40%-át jelentő nagykereskedők a forgalom 72,02, a 23,58%-ot jelentő középkereskedők a forgalom 22,15, a 69,02%-ot jelentő kiskereskedők pedig a forgalom 5,77%-át tartották kezükben. 16* 243