Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

II.fejezet:A kereskedők országai

forgalom) forintban kifejezett vámértéke. Megadja továbbá a forgalom kétféle százalékos viszonyulását. Az egyik viszonyulás a kérdéses kategória behozatalának és kivitelének viszonya a teljes forgalomhoz. A másik a kérdéses kategória forgalmának viszonya az illető ország egész forgalmához. A táblázat adatai nem szorulnak különösebb kommentálásra. Összevetésüket megkönnyíti az alábbi összeállítás, amely a forgalomnak a 3 lakhely-kategória és a kereskedők országai szerinti százalékos megoszlását külön-külön tünteti fel a teljes forgalomnál, a behozatalnál és a kivitelnél. Teljes forgalom Ország 1000 forint 200—1000 200 forint Ország fölött forint alatt Magyarország 92,91 5,50 1,59 Ausztria 93,68 2,48 3,84 Morvaország 89,36 4,94 5,70 Csehország 46,74 33,52 19,74 Szilézia 96,52 3,48 — Német birodalom 97,32 1,26 1,42 Lengyelország — — 100,00 Itália — 100,00 — Behozatal Ország 1000 forint 200—1000 200 forint Ország fölött forint alatt Magyarország 95,30 2,97 1,73 Ausztria 91,39 2,00 6,61 Morvaország 98,48 69,62 0,61 0,91 Csehország 98,48 69,62 15,17 15,21 Szilézia 96,96 3,04 — Német birodalom 14,68 45,50 39,82 Lengyelország — — 100,00 Itália — 100,00 — Kivitel Ország 1000 forint 200—1000 200 forint Ország fölött forint alatt Magyarország 91,95 6,51 1,54 Ausztria 94,85 2,72 2,43 Morvaország 80,34 9,23 10,43 Csehország 26,56 49,71 23,73 Szilézia 93,63 6,37 — Német birodalom 99,68 — 0,32 Lengyelország — — — Itália — — —