Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

II.fejezet:A kereskedők országai

A magyarországi és az ausztriai kereskedők forgalmának árustruktúrája általában hasonlított, de akadtak köztük különbségek is. A teljes forgalom struktúrája igen hasonlított, azzal a különbséggel, hogy az ausztriai kereskedőknél a bőr- és prémáruk aránya nagyobb volt, mint a nórimbergi és szatócsáruké, a vegyes áruké pedig megközelítette a 2%-ot. A behozatalnál az volt a lényeges különbség, hogy a bőr- és prémáruk aránya a magyarországi kereskedőknél az 1 %-ot sem érte el, az ausztriaiaknál a 7%-ot is meghaladta. A kivitel árustruktúrájában annyi volt az eltérés, hogy az ausztriaiaknál ásványi, fém-, üveg- és agyagáru-forgalom egyáltalában nem volt, a textiláru kivitele pedig meghaladta az 1 %-ot. A morvaországi kereskedők forgalmának százalékos megoszlása, ugyancsak a fenti alapon, ilyen volt: Teljes forgalom Kötött-szövött áru 39,17% Élelmiszer 24,46% Állat 21,28% Bőr- és prémáru 9,90% Ásványi, fém-, üveg- és agyagáru 2,99% Nórimbergi és szatócsáru 1,34% Behozatal Kötött-szövött áru 78,78% Élelmiszer 6,54% Ásványi, fém-, üveg- és agyagáru 6,02% Bőr- és prémáru 4,23% Nórimbergi és szatócsáru 2,70% Vegyes áruk 1,73% Kivitel Állat 42,32% Élelmiszer 42,17% Bőr- és prémáru 15,51% A morvaországi kereskedők áruforgalmának szerkezeti összetétele lényegesen eltért mind a magyarországitól, mind az ausztriaitól. A teljes forgalomban nem az állat vezetett, hanem a kötött-szövött áru, ha nem is olyan magas aránnyal, mint Magyarországon és Ausztriában az állat. Részesedése megközelítette a 40%-ot, míg az említett országokban csak 20% körül mozgott. Az állatot itt még az élelmiszer is megelőzte, a teljes forgalomnak közel egynegyedét jelentette, míg az említett két országban csupán 4% körüli volt. Az állat teljes forgalma csak 21,28%-ot ért el, míg Ausztriában a 62, Magyarországon a 68%-ot haladta meg. A bőr- és prémáru részesedése is jóval túlszárnyalta mind a magyarországit, mind az ausztriait. Csupán az ásványi, fém-, agyag- és üvegáruk, továbbá a nórimbergi és szatócsáruk, valamint a vegyes áruk forgalmában nem volt érdemleges különbség a 3 ország között. A morvaországi kereskedők behozatalában a lényeges eltérést a magyarországi és ausztriai kereskedőkétől az jelentette, hogy a kötött-szövött áru részesedése 78,78% volt, szemben a magyarországi 69,31 és az ausztriai 56,52%-kal. Egyéb áruféléket — egy-két kivétellel — a morvaországi kereskedők jóval kisebb arányban (a mennyiségről nem is szólva) hoztak be, mint akár az ausztriaiak, akár a magyarországiak. Faáruval egyáltalában nem kereskedtek.