Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)
II.fejezet:A kereskedők országai
Bizonytalan külföld Bizonytalan Ismeretlen K B I Minden kereskedőt e kategóriák valamelyikébe soroltam. E kategóriákat olykor a kereskedő neve mellé írt betűkkel jelöltem. A KERESKEDŐK ORSZÁGAI ÉS AZ ÁRUFORGALOM A 24. táblázat azt mutatja, hogy a vámértékben kifejezett áruforgalom — behozatal, kivitel és teljes forgalom — miként oszlott meg az egyes kereskedői országok között, egyrészt abszolút forintértékben, másrészt százalékos viszonylatban. A táblázatban szereplő százalékos viszonylat kettős. Az egyik azt tünteti fel, hogy a kérdéses ország behozatala és kivitele miként viszonylott teljes forgalmához. A másik azt, hogy a kérdéses ország behozatala, kivitele és teljes forgalma miként viszonylott az egész áruforgalom behozatalához, kiviteléhez és teljes forgalmához. Az egész áruforgalomnak van egy minimális része, mindössze 0,06%-a (a soproni leányharmincadok forgalma), amelyről nem állapítható meg, hogy behozatal volt-e vagy kivitel. Ezt a 0,06%-ot mint bizonytalant szerepeltettem, a teljes forgalomba beszámítottam. Az egyes országok sorrendjét a táblázatban nem forgalmuk volumene határozza meg, hanem azok a szempontok, amelyekről fentebb szóltam. A táblázatból kiderül, hogy az egész áruforgalomnak túlnyomó részét, a teljes forgalomnak 75,58, a kivitelnek 77,51, a behozatalnak pedig 71,32%-át magyarországi kereskedők tartották biztosan a kezükben. Ez a tény bizonyítja, hogy Magyarországnak elegendő számban voltak minden viszonylatban megfelelő kereskedői, és azok a kereskedelemhez szükséges tőkével rendelkeztek. Gazdasági helyzetük szilárd volt, a külföldi kereskedőkkel szemben háttérbe nem szorultak, tőlük függésbe nem kerültek. A teljes forgalomban Ausztria állott a második helyen, 10,39%-os forgalommal. Behozatalban és kivitelben is második volt. A harmadik helyet a Német birodalom foglalta el, 6,30%-kal, viszonylag nagyobb kivitelének köszönhetően. A negyedik helyen Szilézia következett, 3,28%-kal, ő viszont viszonylag magas behozatalának köszönhette ezt. Az ötödik Morvaország a teljes forgalomnak csupán 2,75%-ában részesedett. Csehország, Lengyelország és Itália kereskedőinek együttes teljes forgalma sem érte el az I %-ot. A bizonytalan és ismeretlen kereskedők teljes forgalma ugyancsak nem érte el az 1 %-ot. Behozatalban a 71,32%-os Magyarország és a 11,51%-os Ausztria mellett 2 ország játszott jelentősebb szerepet: Szilézia 9,33, Morvaország pedig 4,49%-kai. A többi ország kereskedőinek behozatala 1% alatt maradt, még legmagasabb az itáliaiaké volt, 0,93, a csehországiaké pedig 0,86%-kal. A kivitelben a 77,51 %-os Magyarország és a 9,91 %-os Ausztria mellett ugyancsak 2 ország érdemel említést: a Német birodalom 8,81, Morvaország pedig 1,99%-kal. Szilézia és Csehország kereskedőinek kivitele együttesen alig haladta meg az 1%-ot, lengyel és olasz kereskedők egyáltalán nem vittek ki árut.
