Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

Bevezetés

ugyan — Sopronnak 4 fiókhivatala is szerepel. Ezek a következők: Ruszt, Szentmárton, Fertőrákos (Kreuspach) és Fertőmeggyes (Mervits). Ugyanakkor, ugyancsak az ún. városi és kamarai iratok között, több kötetet találtam, amelyek ezt a címet viselték: Regestrum proventuum Regie Maiestatis Chamerae Hungarice.

14 Ezek közül csak az 1542. évi maradt meg, amelyet intézeti szobámban tartottam, a többi az 1945-ös hadmüveletek áldozata lett. Az 1542. évi kötetbe kötve — egyéb kamarai jövedelmek lajstromai mellett — három füzetet találtam, mindegyik harmincadnapló, mégpedig a következő kilenc harmincadhelyé: az első füzetben külön Nagyszombat és egybefoglalva Szakolca, Szenice, Sassin (azaz Sasvár) és Holics; a második füzetben Szempc, a harmadik füzetben külön-külön Pozsony, Stomfa és Gaiern (azaz Gajár). Mindkét kötet Jankovích Miklósnak a gyűjteményében került a Magyar Nemzeti Múzeumba, onnan pedig a Magyar Országos Levéltárba. A XIX. század első felének ez a nagy gyűjtője a magyar kamarai levéltárból kiselejtezett jelentős mennyiségű iratanyagot szerzett meg annak idején, megmentve azokat a pusztulástól, s nagy hálára kötelezve ezáltal a magyar történetírást. Neki köszönhetjük az említett harmincadnaplók fennmaradását is. További, most már ezzel a céllal folytatott kutatások során, más őrzési helyeken, sikerült megtalálni az elsőnek említett kötet megfelelőit az 1544. és 1545. évekből,

15 a másodiknak említett kötetben foglalt füzetek megfelelőit pedig az 1541. évből.

16 Ezek ugyancsak elsőrendű forrásai a külkereskedelem történetének, segítséget nyújtanak az 1542-i harmincadnaplók egyes kérdéseinek megoldásához is, olyan egybevetésre azonban, mint az 1542. éviek — különböző esztendőkből származván —, nem adnak lehetőséget. Ez a magyarázata annak, hogy témám miért az 1542. év magyar külkereskedelme. \ Azokon a harmincadhelyeken át, amelyeknek naplói 1542-ből fennmaradtak, az áruforgalom a szűkebb értelemben — délnyugat és északnyugat nélkül — vett nyugat felé bonyolódott le. Ez magyarázza meg azt, hogy munkám tárgya miért Magyarországnak a szűkebb értelemben vett nyugat felé irányuló külkereskedelme 1542-ben. AZ 1542. ÉVI HARMINCADNAPLÓK EREDETE ÉS ÖSSZEFÜGGÉSE Az első kérdés, ami az 1542-i harmincadnapíók vizsgálata során felmerült, az volt, hogy miként keletkeztek azok, mi volt a rendeltetési helyük, a provenienciájuk? A második, az előbbihez kapcsolódó kérdés az volt, hogy vajon mennyiben tükrözik a teljes vagy ha nem is a teljes, legalább a nyugat felé irányuló egész külkereskedelmi áruforgalmat? Más szemszögből nézve ez utóbbi kérdés úgy is feltehető, hogy vajon az ismert harmincadnaplókban szereplő 15, illetve — Sopron 4 fiókhivatalával — 19 harmincadhelyen kívül milyen más helyeken szedtek még 1542-ben harmincadot, 14 Uo. Fol. Lat. 920.