Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

I. fejezet: Az áruk

AZ ÁLLATKIVITEL ÁRUCSOPORTJAI ÉS A HARMINCADHELYEK A 23. táblázat arról tájékoztat, hogy az állatkivitel 3 árucsoportjának forgalma miként oszlott meg a harmincadhivatalok és azok 3 csoportja között. A táblázat — miként az állatkivitel árucsoportjairól készült előzőek — a forgalom megoszlását annak forintban megadott vámértékének megoszlásában tünteti fel. A vámérték abszolút megoszlása mellett annak százalékban megadott relatív megoszlását is mutatja, mégpedig kettősen: egyrészt a kérdéses árucsoporton, másrészt az egész állatkivitelen belül. így megtudjuk pl., hogy a szempci harmincadhelyen át kihajtott marhák forgalma a marhakivitelnek 55,21, az egész állatkivitelnek pedig 51,70%-át jelentette. — A tételszám a szállítmányok számát jelenti. Szempcen keresztül 223 szállítmányban hajtottak ki marhát. Egy szállítmány egy kereskedő vagy kereskedői társulás egyszeri kivitele vagy behozatala volt. A marhakivitel 94,13%-a a Dunától északra fekvő harmincadhelyeken át haladt, 55,21 %-a Szempcen, 30,85%-a Nagyszombaton, a sorban harmadik Pozsonyon keresztül már csak 7,05%-a. — Érdekes, hogy a nagyszombati csoporthoz tartozó további 4, a határhoz közelebb fekvő hely közül Sasváron és Holicson egyáltalában nem vámoltak marhát, a másik 2 helyen, Szenicén és Szakolcán pedig együttesen 3 alkalommal, összesen 32,80 forint vámértékben, amikor 1 ökör vámértéke 10 forint volt. — A pozsonyi csoporthoz tartozó 2 további helyen már nagyobb volt a forgalom, együttesen meghaladta az 1 %-ot. — A Dunától délre fekvő 6 hely közül a határtól legtávolabb fekvő Óvár forgalma volt a legnagyobb, kisebb Soproné, mindkettőé 2% fölött. Nezsideré és Járfalué együttesen az 1,5%-ot közelítette meg. Oroszváré és Zurányé ugyancsak együtt alig haladta meg a 0,02%-ot. — A szűkebb értelemben vett nyugat felé irányuló magyarországi marhakivitel lényegében (97,59%-ában) 5 vámhelyen át haladt: Szempc, Nagyszombat, Pozsony, Óvár és Sopron. A lókivitel is túlnyomó részében, 80,40%-ában a Dunától északra fekvő harmincadhelyeken át bonyolódott le. miként a marháé, ugyanazon a 3 helyen keresztül, csak más nagyságrendben. A legtöbb lovat Nagyszombaton át hajtották ki, 47,40%ot, Pozsonyon át 26,36, Szempcen 10,86%-ot. Ez összesen 84,62% volt, szemben a marhából e 3 helyen át kivitt 93,11 %-kal. A további lókiviteli sorrend sem egyezett a marhakivitelivel. Negyedik helyen Nezsider következett 5,88%-kal, csak utána Óvár, amely a marhakivitelben negyedik volt, itt 3,31 %-kal. Érdekes, hogy Nezsideren keresztül 75 szállítmányban hajtottak ki lovakat, míg Nagyszombaton, Pozsonyon és Szempcen át együttesen csak 28-ban. A marhakivitelben ötödik Sopronban egyáltalában nem vámoltak lovakat. Hasonlóképpen Sasváron a Dunától északra sem. A többi vámhelyen nem találunk említésre érdemes lókivitelt. A harmincadcsoportok közül a nagyszombati magaslott ki, ha nem is olyan kiemelkedően, mint a marhakivitelnél. A juh, disznó és vad kivitele sokkal inkább megoszlott az egyes harmincadhelyek között, mint a marháé és a lóé. A legnagyobb vámértékben, 38,75%-ban ezeket az állatokat Szempcen át vitték ki, de csak 4 szállítmányban. Ezzel szemben Sopronon keresztül 44 alkalommal szállítottak ilyen állatokat, igaz, vámértékük csak 18,99%-a volt az árucsoport kivitelének. E csoport kivitele elsősorban a Dunától délre haladt.