Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

I. fejezet: Az áruk

Országrész 10000 ft fölött % 5000— 10000 ft % 3000— 5000 ft % 1000— 3000 ft % 200— 1000 ft % 200 ft alatt % összesen % Északi 26,12 8,38 5,18 9,31 2,70 0,09 51,78 Déli 3,81 2,71 1,41 5,12 1,90 0,34 15,29 Bizonytalan 6,09 2,43 1,57 2,52 12,61 Összesen 36,02 13,52 8,16 16,95 4,60 0,43 79,68 Az egész marhakivitelnek a magyarországi kereskedőkre jutó 79,68%-ából tehát 51,78% az északi rész területén lakó kereskedők kezén volt, sőt még ennél is több, mivel a bizonytalan lakhelyűnek minősített kereskedők is minden bizonnyal ezen a részen lakó földesurak voltak. Az ő 12,61 %-ukkal az északi rész kereskedőinek a részesedése 64,39% volt, a magyarországi kereskedők egész marhakivitelének 80,81%-át jelentette, míg a déli rész kereskedőinek csupán 16,40% jutott. Ezt természetesnek találhatjuk mint a török előrenyomulásának, Buda elfoglalásának a következményét, ami a nyugat felé irányuló magyarországi marhakivitel útját ha nem is teljesen megváltoztatta, de erősen befolyásolta, a Dunántúlról a Dunától északra térítette el. Ez jól megmutatkozott — miként látni fogjuk — abban is, hogy 1542-ben az országból nyugat felé kihajtott marháknak csupán 5,87%-át vámolták el a Dunától délre fekvő harmincadhelyeken. A marhakivitelbelinél is nagyobb volt a magyarországi, közelebbről a déli országrész területén fekvő helyeken lakó kereskedők szerepe a lókivitelben. Az ismeretlen helyeket egynek tekintve, összesen 62 helyen laktak olyan kereskedők, akik lóval vagy lóval is kereskedtek. Ez a szám az alábbiak szerint oszlott meg egyrészt a kereskedők országai, másrészt lakhelyeiknek a forgalom forintban kifejezett vámértéke alapján megállapított nagyságrendi kategóriái között: Ország 1000 forint fölött 200—1000 forint 200 forint alatt összesen Magyarország 4 8 34 46 Ausztria 6 6 Morvaország 1 6 7 Külföldi bizonytalan 1 1 Bizonytalan 1 1 Ismeretlen 1 1 összesen 4 9 49 v

62 A számok két tanulságos tényt tükröznek. Először azt, hogy a 3 bizonytalant, illetve ismeretlent nem tekintve, a kereskedői lakhelyek csupán 3 ország között oszlanak meg, és túlnyomó többségükben, 62-ből 46, magyarországiak. A másik tanulságos tény az, hogy a kereskedői lakhelyek túlnyomó többsége, 62-ből 49, a legkisebb nagyságrendi kategóriába tartozik, abba, amelynél a helység kereskedői által kivitt lovak együttes vámértéke a 200 forintot nem haladta meg. 12 magyarországi mellett egyetlen olyan külföldi kereskedői hely van, amelynek keres-