Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)
Bevezetés
A MÜ TÁRGYA Munkámnak, amelyet olvasója jóindulatába ajánlok, tárgya Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén. Pontosabban meghatározva ennél is szűkebb körű a címben megjelölt tárgy. Először is nem az egész Magyarország külkereskedelmét öleli fel, hanem csupán a Buda török kézre kerülése után három részre szakadt ország egyik részéét, a Habsburg-dinasztia uralma alatt álló úgynevezett királyi Magyarországét. Másodszor a külkereskedelemnek nem minden kérdésével foglalkozik, hanem csak azokkal, amelyek az elvámolt áru forgalmával kapcsolatosak. Harmadszor a nyugat felé irányuló áruforgalomnak nem teljes egészére terjed ki, az északnyugat és a délnyugat felé irányuló áruforgalomról megfelelő források hiányában nem tájékoztat. És végül negyedszer a XVI. század közepén csupán egy évnek, az 1542-es esztendőnek az adatait tartalmazza. Munkám tárgyának pontosabb meghatározása tehát a következő: a Habsburg uralom alatt álló (királyi) Magyarország elvámolt külkereskedelmi áruforgalma a szűkebb értelemben vett nyugat felé 1542-ben. E pontosabb, de túl teljedelmes meghatározást adni munkám címéül nem tartottam célszerűnek, inkább rövidebb címet választottam, ha nem is teljesen pontosat. Ha olvasója müvemben csalódik, mert kevesebbet kap, mint amennyit címe ígér, ennek oka a rendelkezésemre álló, a témára vonatkozó irodalom és forrásanyag jellegében és fogyatékosságában rejlik. A következőkben erről az irodalomról és forrásanyagról adok rövid tájékoztatást. FEUDÁLIS KORI KÜLKERESKEDELMÜNK TÖRTÉNETÉNEK IRODALMA Feudális kori külkereskedelmünk történetének különböző kérdéseiről több könyvet, számos tanulmányt és cikket írtak, adatot közöltek, kielégítőnek tekinthető összefoglaló jellegű, teljes feldolgozás azonban erről a nagy és jelentős témakörről mindmáig nem készült. Feudális kori külkereskedelmünk történetét, a róla szóló viszonylag gazdag irodalom ellenére, múltunk és történetírásunk fehér foltjai közé kell számítanunk, azok közé a foltok közé, amelyeknek egyes részei vagy inkább részecskéi, már kiszínesedtek ugyan, a teljes folton azonban még a fehér színtelenség dominál. Nemcsak külkereskedelmünk történetére, hanem egész történetírásunkra nagyon jellemző, hogy feudális kori kereskedelmünk és egyben iparunk történetének, egyetlen hosszú távú, több évszázad fejlődését áttekintő, összefoglaló feldolgozását több