Lelkes György: Magyarország 1903-1912 között törzskönyvezett lakotthelyei a XX. század végén (Budapest, 2001)

BEVEZETÉS

b) Idegen nevek Természetesen csak a mai határainkon túli lakotthelyeknél található meg (a magyar mellett) az idegen névváltozat is. A mai hivatalos (vagy esetleg hivatalosnak tekinthető) idegen neveket elsősorban a következő források alapján adtam meg: Jugoszlávia Republika Srbija - AP Vojvodina. 1 : 300 000 Beograd, 2000. („Geokarta" d.o.o.) Socijalistiöka Republika Srbija - SAP Vojvodina. 1 : 300 000 Beograd, 1989. (Zavod za kartografiju „Geokarta".) Jugoslavia autó atlas 1 : 500 000 Zagreb [Trinaesto izdanje.] Románia Romániai megyetérképek 1 : 100 000 Bukarest, 1986-1993. (Institutul de Geodezie Fotogrammetrie Cartografie §i Organizarea Teritor iului.) Románia - atlas turistic §i rutier 1 : 300 000 Bucuresti, 1994. (Directfa Topograficä Militärä.) Szlovákia Slovensko l : 500 000 Nővé ölenenie na okresy, obvody a obce - zoznam obci Slovenska podfa okresov a obvodov. Bratislava, 1991. (Slovenská kartográfia.) Mapa územného a správneho usporiadania Slovenskej republiky. 1 : 500 000 Harmanec, 1996. (Vojensky kartografick^ ústav §. p.) Podrobny autoatlas - Slovenská Republika 1 : 100 000 Harmanec, 1997. (Vojensky kartograficky ústav §. p.) Szlovénia Uradni list Republike Slovenije. St. 23 / 15. 3. 2000 Ljubljana. [Hivatalos közlöny] Ukrajna Zakarpatszka oblaszty. Dovidnik adminyisztrativno-teritorialnoho pogyilu na 1 zsovtnya 1983 roku. Uzshorod, 1983. (Vidavnictvo, Jlagyanszke Zakarpattya".) Zakarpatszka oblaszty. Zagalnogeograficsna karta 1 : 200 000 Vinnicja, 1993. (Ukrgeogyezkartografija.) Az egyéb idegen nevek kis része az előzőleg felsorolt forrásokból, nagyobb része Felvidéken az 1975-1993 közötti turistatérképekről. Erdélyben Suciu: Dicfionar istoric al localitáfilor din Transilvania I-IL, ill. Szabó M. Attila - Szabó M. Erzsébet: Erdélyi helységnévszótár c. művéből, a DIMAP Bt. Erdély térképe és helységnévtára (1 : 500 000), ill. az Ábel Térképészeti Kft. Székelyföld - fara Secuilor - Szeklerland (1 : 250 000) c. térképéről, továbbá Délvidéken Markovié: Geogrqfsko-istorijski imenik naselja Vojvodine - za period 1853. godine do danas c. kötetéből származik. (A Vajdaságra vonatkozó újabb, részletesebb térképi, ill. szöveges forrás hiányában az 1972ben Újvidéken megjelent Skolski prostor u SAP Vojvodini c. kötet 1 : 200 000 ma. térképmellékletének lakotthelynevei közül is jónéhányat átvettem, az anyag egy részét pedig Tari István becsei alpolgármestertől kapott információkkal pontosítottam. Segítségét e helyen is köszönöm.) Őrvidéken a Burgenland c. 1 : 200 000 méretarányú, 1997-ben megjelent térképről, horvát területen pedig az utóbbi években kiadott részletesebb térképekről, ill. FORUM/Freytag-atlaszból vettem át az egyéb neveket. c) Általános megjegyzések A hivatalos (vagy hivatalosnak tekinthető) nevek álló betűkkel, az egyéb nevek dőlt tetűkkel szerepelnek. Az 1. pontban emiitett, a Monarchia fennállása alatt készült térképlapokon a nevek kis része nem lakotthelyet, hanem területet jelöl. Ezekben az esetekben az erre a területre eső, a törzskönyvezett névvel kapcsolatban levő mai lakctthely-neve(ke)t tartalmazza e rovat. A név részét alkotó névelemek kerek zárójelben vannak, pl. XIII. körzet (Galambos). A névre vonatkozó kiegészítő megjegyzések szögletes zárójelbe íródtak, pl. Majkpuszta-Madárhegy [része]. Az említett magyarországi topográfiai térképeken, ill. szlovák autóatlaszban a név mellett sokszor megtalálható - a lakotthely települési jellegére vonatkozó - kiegészítő megjegyzések természetesen itt hiányoznak. Megfelelő források és lehetőségek hiányában sajnos nem ellenőriz(het)tem, hogy e lakotthelyek ténylegesen lakottak-e. Az esetenként előíbrduló [belterületté lett] kifejezés azt jelenti, hogy az adott lakotthely valamely (a 6. oszlopban megnevezett) város vagy község központi belterületének része lett. Hasonlóképpen a [helyén épületek] kifejezés azt jelenti, hogy az adott lakotthelyet a mai, részletes térképek alaprajzzal (térképjellel), de név nélkül tartalmazzák. A törzskönyvezett lakotthely(ek)ből időközben alakított, ma önálló településeknél - majdnem minden esetben - e rovatban a — jel van (lásd még a 7. c) pontot). A törzskönyvezés óta megszűnt lakotthelynek az utolsó neve található meg itt (ha a használt kiadványokból ez előkerült), a megszűnést az [msz.] rövidítés jelzi. A mai Magyarország területén megszűnt lakotthelyek utolsó neve döntően a Magyarország történeti statisztikai helységnévtára megyei köteteiből, ill. a forrásjegyzékben felsorolt 1920 utáni helységnévtárakból, kis részben pedig az említett fóldrajzinév-gyüjtési kötetekből származik.