Lelkes György: Magyarország 1903-1912 között törzskönyvezett lakotthelyei a XX. század végén (Budapest, 2001)

BEVEZETÉS

ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS Az anyag táblázatos formában betűrendben, elsősorban vármegyénként, másodsorban járásonként az anyatelepülések, harmadszor pedig a lakotthelyek sorrendjében tartalmazza az adatokat. (A vármegye megnevezése után zárójelben a - törzskönyvezés után hivatalossá vált - lakotthely-neveket megállapító belügyminiszteri rendelet kihirdetésének évszáma található meg, Mező András Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz c. műve alapján.) A táblázat 1. oszlopában mintegy címszóként szerepelnek a törzskönyvezett lakotthelyek nevei. Amennyiben valamelyik név megváltozott a törzskönyvezéskor, akkor / jel után közlöm az előző nevet vagy az addig párhuzamosan használt neveket. A táblázat 2-3. oszlopaiban tüntettem fel a törzskönyvezés időszakában fennálló járási és települési hovatartozást. A 4. oszlopban van a lakotthely mai hivatalos (esetleg hivatalosnak tekinthető) vagy egyéb magyar (és idegen) neve, ill. szükség esetén valamilyen megjegyzés. Az 5. oszlop rövidítéssel tartalmazza a lakotthely mai ország- és (általában) megyeszintü közigazgatási hovatartozását. Végül a 6. oszlopban van a lakotthely mai települési hovatartozása. A táblázat fejléce: Törzskönyvezett név / előző vagy párhuzamos névváltozatok) Járás Települési hovatartozás a törzskönyvezéskor Mai magyar (és idegen) név [megjegyzés] Ország és közigazgatás Mai települési hovatartozás E munka 3832 törzskönyvezett lakotthely adatait foglalja magában, a jobb használhatóság céljából névmutató is készült hozzá, amely az összes érintett lakotthelynek - a táblázatban előforduló - egykori és mai nevét tartalmazza. RÉSZLETES ISMERTETÉS 1. Törzskönyvezett név, ill. a törzskönyvezést közvetlenül megelőző, vagy akkori párhuzamos néwáltozat(ok) [1. oszlop]: Helyesírásuk az eredeti írásmódot követi, természetesen akkor is, ha a lakotthely a törzskönyvezés óta új hivatalos nevet kapott, vagy a neve - az általános, köznevekre vonatkozó helyesírási szabályok figyelembevétele miatt - változott. A / jel után található a törzskönyvezést közvetlenül megelőző név, vagy az akkori párhuzamos névváltozatok). A párhuzamos névhasználatot az adott lakotthely nevei után írt nevek szó, vagy a zárójelbe tett is szócska mutatja. Amennyiben valamely törzskönyvezett lakotthely eredetileg több, külön névvel rendelkező részből állt, akkor ugyanitt a külön nevek megjelölés szerepel. (Sajnos az említett, hivatalos vármegyei névjegyzékek közül Nyitra, Szeben és Torda-Aranyos vármegyék névjegyzékét sem az országos főhatóságoknál [Belügyminisztérium, Központi Statisztikai Hivatal], sem az országos, nagy könyvtárakban [Széchényi Könyvtár, Országgyűlési Könyvtár, stb.], de pl. az Eötvös Lóránd Tudományegyetem könyvtárában és a Nyitrai Állami Területi Levéltárban sem találtam meg. E jegyzékeknek a lakotthely-nevekre vonatkozó részét az egykori megyei hivatalos lapban megjelent törvényhatósági bizottsági vagy közgyűlési határozat ismert névanyaga, továbbá az 1900. és az 1913. évi Helységnévtár vonatkozó neveinek Összevetésével és azonosításával tudtam rekonstruálni.) Itt említem meg, hogy a névazonosítás első fázisában - a törzskönyvezett lakotthelyeknek az akkori térképeken való azonosításához - a Militärgeographisches Institut kiadásában 1900 és 1918 között megjelent, a HL katonai felmérésen alapuló, Az Osztrák-Magyar Monarchia 1 : 75 000 ma. térképmüve, továbbá Az Osztrák-Magyar Monarchia 1 : 200 000 ma. térképmüve (Generalkarte) szelvényeit használtam. [Esetenként e térképeken sajnos nem lehetett azonosítani a törzskönyvezett lakotthelyet, ilyenkor későbbi forrás/oka/t használtam.] Itt köszönöm meg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Térképtára munkatársainak - a hosszú azonosító munkám során tanúsított - szíves segítőkészségét. 2. Járási hovatartozás a törzskönyvezéskor [2. oszlop]: Az adatokat az említett vármegyei jegyzékek szerint, az eredeti helyesírással tartalmazza. Az oszlopban az ugyanazon járáshoz való tartozást a " ismétlési jel mutatja, de új