Mikrofilmezés a levéltárban

Ha ezt a filmet ibolyántúli vagy kék fénynél exponálják, majd ammóniagőzben vagy alkalikus oldatban hivják elő, kép keletkezik. Ezzel az eljárással negativ képről negativ kép készül. •A Kalvar filmnél a vékony poliészter /mylar vagy kronar/ esik diazonium emulziót tartalmaz. Ha ezt a filmet ibolyántúli fénynél exponálják és hő segitségével előhívják, kép keletkezik. A Kalvar filmnél is a negativ képről negativ kép készül. A Kalvar és ozalid filmek, jelenleg, nem alkalmasak mikrofilm-kamerák részére, csak filmmásolatok készitésére. Egyiknek sincs a levéltári tartóssága bizonyitva. Mind az ozalid, mind pedig a Kalvar film általában sokkal alkalmasabb éles kontrasztú anyag, pl., újságok, vonalas rajzok filmmásolatának készitésére, mint levéltári anyag reprodukálására. A levéltári anyag reprodukálására alkalmas emulziós filmeket különleges eljárással fejlesztették ki.- A levéltári szintű mikrofilm negativok néhány jellemzője: finom vagy nagyon finom emulzió nagy feloldó képességgel, jó érzékenység, amely az egész látható szinskála reprodukálására alkalmas feketében, fehérben vagy szürkében, jó kontraszt és tolerancia lehetőség az exponálásnál és hivásnál. Különböző emulziókat használnak attól függően, hogy negativot vagy pozitivot készitenek, vagy hogy a filmet folyamatos /rotary/ avagy szakaszos /fiat-bed/ kamerával veszik felé A mikrofilm lehet az egyik vagy mindkét szélén perforált /vagyis láncszerűen lyukkal ellátott/. Az Egyesült Államokban ma a legtöbb mikrofilm-kamera perforálatlan filmet használ. Némely európai kamera még perforált filmet használ, bár megvan a törekvés perforálatlan film használatára, minthogy a perforált film alkalmazása a filmfelület 25 vagy még több százalékának elvesztését eredményezi. Ez azért van, mert a képnek a filmen a perforációk között kell elhelyezkednie . A levéltári anyagról, új slagokról és könyvekről ma készitett legtöbb mikrofilm 35 mm-es, olyan orsón, amelynek befogadóképessége nem haladja meg a 110 lábat /33>53 m/« A tekercs szabványos hossza 100 láb /30,48 m/, de gyakran készitenek rövidebb vagy kevéssel hosszabb tekercseket biblio

r gráfiai vagy levéltáriteieggondolásból. például: nem kívánatos, hogy ha kötetek vagy dossziék sorozatát filmezik, egy kötetnek vagy egy dossziénak az egyik fele az egyik, másik fele pedig a másik tekercsen legyen. Ezért a tekercsvéget rendesen a kötet vagy a dosszié végén alakítják ki. Az elkészült filmtekercs hossza ettől függően fog változni. 16 mm-es filmet levéltárak alkalomadtán használnak kartotékcédulák és olyan kis méretű anyag esetében, ahol az irás éles körvonalakkal válik el a papiralaptól. Alkalomadtán 70 vagy 105 mm-