Mikrofilmezés a levéltárban

/l/ A be. nem kötött, tisztán időrendezett sorozat esetében á megszakításokat rendszeresen az év, s. félév, a negyedév agy a hónap végén kell eszközölni . ¿2/ A be nem kötött, alfabetikusán rendezett'levél•'. tári anyagnál, ha lehetséges, a betűk között kell a megszakítást eszközölni. /3/ Bekötött iratanyag vagy dossziék esetében a megszakítás a kötet vagy a dosszié "'után teendő. /4/ A 100 láb /30,48 m/ hosszú filmen elhelyezhető felvételek száma változik a kicsinyítés arányától, az iratok méretétől és a képnek a filmen történő elhelyezésétől függően. a. A kicsinyítés a tárgy lineáris kiterjedésének és a filmen levő kép kiterjedésének aránya. így pl. ha egy irat 12 inch hosszú és a megfelelő távolság a filmen egy inch, akkor a kicsinyítés aránya 12 az l-hez..Ezt az arányt ugy is ki,szokták fejezni, hogy 12-szeres kicsinyítés'.vagy 12 x kicsinyítve. A kicsinyitési arány alakulását rajzban a 20. ábra mutatja be. A kicsinyitési arány igen lényeges tényező a mikrokép olvashatósága és a felhasznált film költsége tekintetében. A legtöbb levéltári anyag kicsinyítése 12:1től 15:1-ig a leggyakoribb. b. Hogy mi az a legnagyobb méretű irat, amely - a feltüntetett kicsinyítés mellett - 35 mm-es perforálatlan filmre felvehető, azt az alábbi táblázat mutatja: Kicsinyitési Legnagyobb méret arány /inch-ben/ /centiméterben/ 8:1 14,0 X 10,0 35, 6 X 25,4 10:1 17,5 X 12,5 44, 4 X 31,7 12:1 21,0 X 15,0 53, 3 X 38,1 14:1 24,5 X 17,5 62, 2 X 44,4 16:1 28,0 X 20,0 71, 1 X 50,8 18:1 31,5 X 22,5 . 80., 0 X 57,1 20:1 35,0 X 25, Q 88 ,9 X .63,5 22:1 38.5 X 27,5 97 ,8 X 69,8 24:1 42,0 X 30,0 106 r? X 76,2 26:1 45,5 X 32,5 115 .6 X 82,5 28:1 49,0 X 35,0 124 A X 88,9 30:1 52,5 X 37,5 133 ,3 X 95,2