Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

III. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI TESTÜLETEK ÉS SZERVEK ÁTSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA (1945-1949)

meneshőgyész községek), és Egyházaskesző és Várkesző kisközségek kerültek át. Mindkét kisközség a celldömölki járás falva volt. Járásai: balatonfüredi, devecseri, keszthelyi, pápai, sümegi, tapolcai, veszprémi és zirci. A megye székhelye Veszprém maradt. Zala megye a Veszprém megyéhez elcsatolt 3 járással kisebb lett, és közigazgatását a lenti, a letenyei, a nagykanizsai, a zalaegerszegi és zalaszentgróti járásokban szervezték meg. Az elcsatolt területek helyett némi kárpótlást kaptak: Somogy megyéből a surdi körjegyzőség falvai: (Surd, Belezna, Nemespátró) és Vas megyéből az egervári körjegyzőség (Egervár, Déneslak, Gősfa, Vasboldogasszony) került át. A megye székhelye Zalaegerszeg. Somogy megye területéből a szigetvári járás Baranya megyéhez került, kivéve a németladi körjegyzőséget: (Németlad, Magyarlad, Patosfa) és Felsőszentmárton nagyközséget. Szabadhídvég nagyközség Fejér megyéhez került és az enyingi járásba osztották be. Veszprém megyétől ide csatolták Siófok nagyközséget, a balatonszabadi körjegyzőséget: (Balatonszabadi, Siómaros), valamint a Tolna megyei tamási járásból Bedegkér, Kánya, Tengőd nagyközségeket. Somogy megye járásai: barcsi, csurgói, fonyódi, kaposvári, marcali, nagyatádi, siófoki, tabi. A megye székhelye Kaposvár. Baranya megye területe a szigetvári járás községeivel gyarapodott a fentebb már ismertetett községek kivételével. Járásai: komlói, mohácsi, pécsi, pécsváradi, sásdi, sellyei, siklósi, szigetvári, villányi. A megye székhelye Pécs. Bács-Kiskun megye Bács-Bodrog vármegyéből és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye dunavecsei, kiskőrösi, kalocsai, kiskunfélegyházi, kunszentmiklósi járásaiból, továbbá Ladánybene, Lajosmizse nagyközségből, és az ekkor szervezés alatt álló Újbaracs községből alakult. A felsorolt járásokon kívül a megye még a bajai, a bácsalmási, a kecskeméti, a kiskunhalasi járásokkal kezdte meg működését. A megye székhelye Kecskemét lett. Csongrád megye a Csongrád vármegyei területekből, valamint Csanád vármegye torontáli és központi járásából (Makó székhely) alakult. A központi járásból Nagykopáncs községet Békés megyéhez kapcsolták. (Megjegyezzük, hogy a Csanád, Arad, Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye központi járásának 1945 előtt nagylakai szolgabírói kirendeltsége is volt, amely Csanádpalotán székelt. Nagykopáncs ebben a szolgabírói kerületben feküdt.) Járásai: csongrádi, makói, szegedi, szentesi. A megye székhelye Hódmezővásárhely lett. Békés megye a Békés vármegyei járásokból — békési, gyomai, gyulai, orosházi, szarvasi, szeghalmi — alakult, de ide csatolták Csanád vármegyéből a mezőkovácsházi, a battonyai járásokat, a Hódmezővásárhely határában szervezés alatt álló Kardoskút nagyközséget, Bihar vármegyéből a cséffai, nagyszalontai járást, melynek székhelyét Sarkadon szervezték meg. Ugyancsak Békés megyéhez került Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből Dévaványa, Pusztaecseg nagyközség (tiszai felső járásból). A megye székhelye Békéscsaba lett. Szolnok megye Jász-Nagykun-Szolnok vármegye járásaiból — jászsági alsó, jászsági felső, központi, tiszai alsó, tiszai felső, tiszai közép- és a Heves vármegyei tiszafüredi járás Tisza-balparti részén fekvő községből, illetve a Békés vármegyei Öcsöd nagyközségből alakult. A járások elnevezése azonban megváltozott, felvette a székhelyközség nevét.